|
 Az öregkori szexuális viselkedés újabban divatos téma lett. Nemcsak a tudományos közlemények, hanem a népszerű magazinok és könyvek is egyre nagyobb figyelmet szentelnek ennek a korábban elhanyagolt témának.
Az elhanyagolás egyik oka az egyéni „életciklus” szerencsétlen ideája, amely szerint az öregkor visszatérés a korai életszakaszba, vagyis egy „második gyermekkor”. Az igen fiatalokról és öregekről pedig egyaránt feltételezték, hogy nincsenek szexuális igényeik. Sőt, a „nyugdijas házakban” és az „idős-gondozókban” az öreg férfiaktól és nőktől gyakran szándékosan elzárták a meglévő, vagy új szexuális kapcsolatok lehetőségét. Ez a helyzet csak az 1970-es években kezdett megváltozni. A nyugati média hirtelen fölfedezte az öregeket, mint a népesség növekvő hányadát és mint a hirdetések és más, marketing stratégiák célpontját. Kezdték megérteni, hogy ma legtöbben tovább élnek, egészségesek maradnak és több pénzük van, mint korábban bármikor. Vagyis az öregek potenciális vevők igen sokféle termékre, a külföldi utazástól kezdve a gyógyüdülőkig, a lakókocsikig, sportfelszerelésekig, szépítő krémekig, vitamin-tablettákig, divatcikkekig és a szórakozásig. Ennek folytán az öregeket körül-udvarolták, dícsérték és úgy ábrázolták, mint a hedonista élvezet-hajszolók új, „henyélő osztályát”, amelynek változatlanul nagy az erotikus étvágya.
Ám ez az új kép épp olyan hamis, mint a régi. Az öregedés biológiai folyamata elkerülhetetlenül a testi erő fogyásához vezet, s ez az erotikus energiát is csökkenti. Fogy a szexuális kapacitás és teljesítmény, s a test elárulja az életkort. A haj megőszül vagy elfogy, az izmok petyhüdnek, a bőr ráncosodik, romlik a hallás és a látás, s minden mozgás és testi reagálás lelassul. Ám szerencsére mindezek nem jelentik azt, hogy vége a kielégítő szexuális kapcsolatoknak. Anélkül, hogy letagadnák saját, testi hanyatlásukat, az idős nők és férfiak még találhatnak erotikus kielégülést, ha figyelmen kívül hagyják az „öregkori szex” néhány hagyományos, sztereotipikus szkriptjét.
|
