A szexuális viselkedés fejlődése
|
A fejlődés szakaszai: Öregkor
|
Erotikus viselkedés, 2
|
Az egyedül élő idős férfiak és nők számára nagy kihívás, hogy találjanak valahol intimitást és gyengédséget. Sajnos, modern kultúránk a házasságon kívül alig nyújt más szkriptet az öregek szexuális kielégüléséhez. A „szingli” vagy özvegy idősek nem találnak szociálisan jóváhagyott modelleket az erotikus kapcsolatokra, s így kénytelenek egyéni megoldást keresni. Néhány idős pár külön lakik egymástól, de gyakran látogatják egymást, vagy rendszeresen együtt nyaralnak. Mások közös háztartásban élnek, de nem házasodnak össze (mert ez számukra anyagilag előnyösebb). Olyanok is vannak, akik hasonló helyzetű idősekkel élnek együtt. Újabban sok „nyugdijas-ház” vagy idős-otthon is kezdi eltűrni, sőt, segíteni lakóinak szexuális kapcsolatait. Mindazonáltal ezek és a hasonló kísérletek ma még egy morális „szürke zónában” vannak, s nélkülözik a teljes, szociális elismerést. Túl sok idős ember nélkülözi a testi intimitást és a szexuális gyengédséget. Társadalmunkban jelentős feladat olyan kulturális szkriptek alkotása, amelyek megkönnyítik az idősek erotikus igényeinek teljesülését. A fejlett világban egyre növekszik a sohasem házasodó „szinglik” és a házasság után egyedül élő nők és férfiak aránya. Ugyanakkor az élettartam meghosszabbodik, így ez a probléma nyilván még sürgetőbbé válik a jövőben. Az alábbi ábra a helyzet alakulását illusztrálja az USA-ban, 1970 és 1994 között, ám az általános trend folytatódik és sok más országban is megfigyelhető.
Az egyedül élő felnőttek százalékaránya, kor és nem szerint (balra: nők; jobbra: férfiak)
Forrás: U.S. Census Bureau |