|
A kifejezés fentiekben vázolt, rövid története segíthet bennünket egy alapigazság megértésében. Amikor az emberi „szexuális” viselkedésről beszélünk, nem egyszerűen valami objektiv, tényszerű történést írunk le. Hanem egy olyan, sajátos nézőpontot is választunk, amely bizonyos szubjektiv (és talán rövidlátó, szűk körű) filozófiát fejez ki. Sajátos, modern látásmód kell ahhoz, hogy mindenütt észrevegyük a „szexuális” jeleket, s a szexet alapvető és mindent átható erőnek tekintsük. Ez a látásmód nem feltétlenül jelent nagyobb képességet az érzéki örömökre, vagy az élénkebb szerelmi életre. Sőt, akár az elkorcsosult vagy elszürkült érzékiség jele is lehet. A szexszel való foglalkozás kedvelése még nem jelent szexuális kielégülést. Mindenképpen ajánlatosnak tűnik a téma úvatos megközelítése.Például közismert, hogy sok, ún. primitiv ember nem ismeri fel a szexuális elemet bizonyos helyzetekben, amelyekben pedig ez elég nyilvánvaló a modern, nyugati megfigyelő számára. Ez még azoknál is előfordulhat, akik számára fontos a szexuális kielégülés. Ők egyszerűen nem látják annak sokféle „civilizált” vonását. Ugyanez elmondható azokról a gyermekekről is a mi kultúránkban; akik „szexuális” tevékenységet folytatnak. Ök ugyanis sok ilyen tevékenységet egyáltalán nem tekiintenek szexuálisnak. Sőt, a felnőttek nyilvánvalónak tűnő értelmezését is csak nehezen és idegenkedve fogadják el.
Végül, a modern pszichoterapeuták is gyalran tapasztalják, hogy a vegyes nemű „encounter” csoportokban sok interperszonális problémát „szexuális” jellegűnek tartanak. Ám ugyanezeket a problémákat a csak férfiakból, vagy csak nőkből álló csoportokban egészen másként ítélnek meg. Ezekben ugyanis a „szexuális” szempont nem tűnik fontosnak, s így a résztvevők inkább más magyarázatot keresnek.
Kinsey első, 1948-ban megjelent „Jelentésének” címlapja.. Mint a cím mutatja, a könyv biologiai jellegűnek tűnik (pl. egy tipikusan biologiai tanulmánynak is hasonló jellegű címe szokott lenni).: Egy nem-biologus másféle címet választott volna, ám Kinsey jelezni kívánta eltérését a szexualitás akkoriban divatos, túlnyomórészt orvosi szemléletétől. Érdekes, hogy ő nem adott meghatározást a “szexuális viselkedésről”, csupán feltételezte, hogy az oilvasó úgyis tudja, miről van szó. |
