Bevezetés -  Mi a szexuális viselkedés?

A kifejezés története, 5

Julien Offray de La Mettrie (1709-1751), francia orvos és materialista filozófus, legismertebb a L'Homme machine (Az ember: gép) c. műve miatt. Ebben az emberi testet gépként magyarázza. A szerző szavaival:: “Részletesen kifejtem azokat az erőket, amelyek az ember-gépet mozgatják.” Minthogy a könyv nem hagy teret egy különálló, örök léleknek, a hatóságok istengyalázásnak tekintették és nyilvánosan elégették. A szerzőnek menekülnie kellett, de menedékre lelt Berlinben, Nagy Frigyes porosz király udvarában. Valójában de la Mettrie csupán korának alakuló szemléletét fogalmazta meg, s később jelentősen befolyásolta a viselkedés tanulmányozását.

Nem vitás, hogy a „szex” fogalmának fokozatos változásai az ember önképének változásait is tükrözték. Végül is a középkor vége óta az európai életstilusban átfogó és egyre gyorsabb változások következtek be. Az átmenet a feudálisról egy kapitalista gazdaságra, a kereskedelem növekedése és a technológiai fejlődés új attitűdöket, szokásokat és erkölcsi értékeket teremtettek. A megjelenő városi középosztály vagy burzsoázia rászokott a korábban ismeretlen mértékű fegyelemre, önkontrollra és önmegtagadásra. Meghirdetett, új eszméik voltak a hatékonyság, a pontosság, a termelékenység és a profit. Az emberi testet gépnek tekintették, amelynek a lehető legszabályosabban, racionális módon kellett teljesíteni. Elvárták tőle, hogy szexuális működése is praktikus és gazdaságos legyen. A spontán testi vágyakat és reagálásokat, amelyek zavarták a nemi szervek „megfelelő” használatát, szigorúan elfojtották. Ugyanakkor a test fokozódó elnyomása, leigázása és kizsákmányolása is egyre inkább a „szexuális” jelenségekre terelte a figyelmet.

De La Mettrie ellentmondásos könyve. Balra: Az eredeti francia kiadás címlapja (1748) Jobbra: Az angol fordítás (1750)(Kb. 20 évvel később, amikor James Watt megjavította a gőzgépet, elkezdődött a „gépek kora”, vagyis az ipari forradalom.)