|
“Késztetések”: a biologiától a pszichoanalizisig
Mint láttuk, a szex még elméleti síkon sem olyan egyszerű. Továbbá nyilvánvaló, hogy teljesen pontatlan az a mód, ahogyan a „szexről”, a „szexuális viselkedésről” vagy a „nemi ösztönről” általában beszélnek. Ez nyilvánvalóan nem elegendő egy objektiv elemzéshez. Például, ha létezik egy nemi ösztön, akkor pontosan mi az? Nemzési ösztön? Vagy késztetés egy sajátos feszültség sajátos levezetési módjára? Vagy késztetés valamilyen gyönyör átélésére? Valójában tehát mit jelent az ösztön?Az angol „sex drive”, „sexual drive” vagy „sexual instinct” kifejezések német megfelelője a „Sexualtrieb”. Ez a fogalom különösen a 20. század elején vált népszerűvé. Az ösztönöket vagy késztetéseket vele-született erőnek, energiának tartották, amely az állatokat bizonyos előre látható viselkedésekre készteti. Éspedig arra készteti az állatot, hogy kerülje az olyan kellemetlenségeket, mint az éhség vagy szomjúság, és a testi feszültséget szexuális aktivitással enyhítse. Igy például az állat élelem-keresése egy éhség-ösztön működését mutatja, a víz-keresés a szomjúság-ösztönét, a szexuális aktivitás keresése pedig a nemi ösztönét.
A „késztetés” szó eredetileg egyszerűen egy szűk, biológiai terminus volt. Ám, mint láttuk, Sigmund Freudnál a nemi késztetés vagy ösztön fogalma sokkal tágabb értelmezést kapott. A „libido”, majd később „Erosz” nevével része lett az ő egyre ambiciózusabb pszichoanalitikus elméletének, amely minden (jórészt tudattalan) emberi viselkedés motivációját igyekezett megmagyarázni. Sőt, Freud követői napjainkban is használják a „nemi ösztön” kifejezést a maguk speciális módján, amit ugyan nem túl sokan fogadnak el, de a különböző pszichoanalitikus feltételezések kontextusában igaznak tűnik. Ám a pszichoanalizis mindmáig inkább hit kérdése, mintsem tudományos bizonyíték.
|
