A szexuális viselkedés tárgyai és alap-típusai

2. Heteroszexuális közösülés: Genitális közösülés

Koitusz

Koitusz hátulról Agyagszobor, Várna környékén, Bulgaria, ca. 2000 B.C.

A koitusz technikái, 1
A pároknak általában azt tanácsolják, hogy ne hirtelen és elhamarkodva kezdjenek koitálni, hanem lassan és tudatosan készüljenek fel rá. Például eredményesebb lehet, ha először valamilyen manuális vagy orális közösüléssel próbálkoznak. Ily módon a nő akár több orgazmushoz is juthat a koitusz előtt. Mindenesetre a koituszt csak akkor kell elkezdeni, ha a vagina elegendő, sikosító váladékot termel. Enélkül ugyanis a pénisz bevezetése fájdalmas lehet mindkét partner számára. (A természetes hüvelyváladék csak az idősebb korban válik hiányossá egyes nőknél. Ez azonban hormonális terápiával megszűntethető. Vannak azonkívül gyárilag előre sikosított kondomok is a piacon, s ezek segíthetnek ilyen esetben. Viszont bizonyos háztartási sikosítókat, pl. a vazelint, amely a manuális ingerlésnél jól használható, nem ajánlatos a hüvelybe vinni.)
Ha a nő hüvelye eléggé síkos, a férfi fokozatosan bevezetheti péniszét.
Nem szükséges nagyon mélyen behatolni, mert a nő - szexuális izgalma ellenére - egy ideig még némi feszültséget érezhet. Ilyenkor a férfi azzal segíthet, hogy péniszét csak lassan mozgatja a hüvely alsó részében. Aztán, amikor a nő már belejött, a behatolást saját mozgásával mélyítheti. A medencemozgások a közösülés során minden emlősnél természetesek, s tulajdonképpen már az emberi csecsemőknél is megfigyelhetők, amikor kezdik felfedezni szexuális reagálókészségüket. Bár ez a viselkedés ösztönös lehet, a tapasztalt szeretkezők jelentősen továbbfejleszthetik.