|
Az 1949-es ENSZ-egyezmény
Az egyezményben a prostitúciós célú nemzetközi kereskedelem elleni küzdelemre szolgáló módszerek leírása található. Az azóta eltelt időben számos ország csatlakozott az egyezményhez, de némelyek elutasították a ratifikációt. (Részletekért klikkelj a logóra.)
Már 1949-ben elfogadott az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése egy, a prostitúciós célú kizsákmányolás felszámolását célzó egyezményt. A dokumentum többek közt előírja az aláíró országok számára a kerítők és bordélyház-tulajdonosok megbüntetését, és a prostituáltak nyilvántartásba vételének megszüntetését. Úgy tűnik azonban, hogy e követelések közül nem mindegyik kapcsán létezik univerzális egyetértés. Egyes országok elutasították az aláírást és fenntartják a jogot, hogy a maguk egészen különböző politikáját folytassák. Valójában az ENSZ 1979-ben implicit módon támogatónak tűnt fel a prostitúció dekriminalizációja tekintetében, amikor elfogadott egy Egyezményt a Nők Elleni Diszkrimináció Minden Formája Ellen.
Hollandiában például legális foglalkozás a prostitúció. A prostotuáltak általában egyéni vállalkozók és jövedelemadót fizetnek. Nincsenek nyilvántartásba véve és nem kötelesek rendszeres orvosi ellenőrzésnek alávetni magukat. Prostituáltak 18 év feletti személyek lehetnek, a klienseknek legalább 16 évesnek kell lenniük. Néhány más ország nem ment ilyen messzire, de szintén meglehetősen liberális politikát alkalmaz a dekriminalizációtól kezdve a reguláció változatos formáiig. Álljon itt néhány példa: Németország, Svájc, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Írország, Dánia, Belgium, Görögország, Bulgária, Törökország, Kanada, Costa Rica, Brazília, Új-Zéland, és Ausztrália néhány állama. Japánban a prostitúciónak csak néhány formáját tiltják. Az USA Nevada államában a regulációs megközelítést alkalmazzák.
Ez a felsorolás nem teljes, és nem tud pontos képet adni. Először is, még ahol a prostitúció mint olyan legális, sok hozzá kapcsolódó tevékenység (hirdetés, „kérelmezés”, strichelés, kerítés, bordélyház vezetése, stb.) esetleg nem az. Mi több, a vonatkozó jogszabályok egzakt szövegezése államról államra változik, és sokszor vita merül fel a tekintetben, hogy mi legális és mi nem. Végül pedig, nagy különbségek vannak a törvényvégrehajtás terén is.
|
