Tiltott szexuális viselkedés és nemi erőszak

Felnőtt személy szexuális érintkezése gyermekekkel: Definíciók, 3

Amikor manapság a felnőttek gyermekekkel való szexuális kapcsolatát vitatják meg, a leggyakrabban hallott kifejezés a „pedofília” (szó szerint: gyermekek szeretete; a görög pais: fiú, vagy gyermek, és philia: szeretet szavakból). A pszichiátriában pedofíliának nevezik egy felnőtt gyermekek iránt érzett erotikus szeretetét, szerelmét vagy szexuális vonzalmát. Valóban léteznek olyan felnőtt személyek - legtöbbjük férfi - akik tartósan és intenzíven érzik ezt a fajta vonzalmat. Őket “pedofilok”-nak nevezzük. A pszichiátriai kézikönyvekben a pedofíliát mint mentális zavart a parafíliák közé sorolják.
Azonban fontos két alapvető tényt megérteni:

1. Nem minden felnőtt pedofil, aki szexuális kontaktusba lép egy gyermekkel,
2. nem minden pedofil lép szexuális kontaktusba gyermekekkel.

Félretéve a „gyermek” eltérő jogi definícióit és a különböző beleegyezési korhatárokat, léteznek „félreérthetetlen” esetek, amiken egyszerűen nem lehet vitatkozni. Némely felnőtt szexuális kontaktusba lép olyan gyermekekkel, azaz kislányokkal és/vagy kisfiúkkal, akik még nem érték el a pubertást.
A legtöbb ilyen felnőtt nem pedofil. „valódi” szexuális érdeklődésük másfelé tereli őket, éppen ezért viselkedésük alkalmi vagy epizodikus marad. Ők egyszerűen csak megragadnak egy lehetőséget, vagy követnek egy múló impulzust, avagy kiváncsiak, vagy visszaélnek egy váratlan helyzettel, vagy kényelmesnek találják kihasználni egy gyermek kiszolgáltatottságát. Az ilyen felnőtt személyeket „szituációs támadók”-nak („situational offenders”) hívják, szembeállítva a „preferenciális támadók”-kal, azaz a pedofilekkel, akik kifejezetten a gyermekeket „részesítik előnyben”.
Ugyanakkor sok pedofilnak sikerül kontroll alatt tartani saját késztetéseit. Egyesek közülük szándékosan kerülik a gyermekek társaságát. Ez az önkontroll a pedofilek preventív terápiájának célja, mivel a szexuális érdeklődés nehezen változtatható meg.