|
Mint említettük, az európai klasszikus irodalomban sok példa található azonos neműek közti erotikus viselkedésre. Különösen az ógörög és római mitológia, filozófia és költészet ábrázol szerep-modelleket azoknak a fiataloknak, akik erotikusan a saját nemükhöz vonzódnak. Az ilyen fiatalok mindenütt kisebbségben vannak, de törekvéseik elismerést igényelnek. A társadalmak attitűdje az azonos neműek erotikus viselkedése iránt különböző, de alapjában ilyen:
- Mellőzés. Nem veszik „komolyan” és szándékosan mellőzik.
- Tilalom. Az ilyen viselkedést elítélik, megtiltják és büntetik.
- Tolerálás. A viselkedést vonakodva és nehezen, de eltűrik.
- Elfogadás. A viselkedést teljesen elfogadják.
Napjainkban mind a négy attitűdre találhatunk példát világszerte, a különböző társadalmakban, s néha még ugyanazon társadalmon belül is. A legutóbbi évtizedekben a legtöbb európai társadalom a tilalomtól a tolerálás felé mozdult, s néhány a teljes elfogadásig jutott. Ez főleg a „meleg szabadság” mozgalmának köszönhető, és a revideált orvosi kézikönyveknek, amelyek már nem tekintik betegségnek a „homoszexualitást”.
|
|
|
A szivárvány lobogót
Gilbert Baker tervezte 1978-ban, San Francisco „Gay Freedom Day” ünnepségére. Azóta szimbóluma lett a "melegek szabadságának", amit az egész világon elismernek.
|
|
A jelentős haladás ellenére egyes fiataloknak még gondot okoz a szexuális orientációjuk a modern társadalmakban is. Problémát jelenthet, hogy a kortárs csoport vagy a szülők nem fogadják el, a vallással kerül konfliktusba, elszigetelődik, depressziv lesz vagy épp öngyilkosságra gondol.
A tisztesség ezért megkívánja annak az előítéletnek az elutasítását, hogy minden fiatal mindig csak a másik nem iránt érdeklődik. El kell ismerni, hogy a szexuális érdeklődés iránya különböző lehet. Ez azt is jelenti, hogy az oktatók ne zárják el és ne cenzúrázzák a klasszikus szövegeket, ne hamisítsák meg a történelmet, a világ egyoldalú szemléletének érdekében. A reális valóság-ismeret szerint a fiatalok homoerotikus viselkedése sohasem volt ritkaság. Persze gyakran csak átmeneti jelenség, ám ez is indokolja a stigmatizálás mellőzését. Másrészt a magukat már „melegnek” vagy „leszbikusnak” tekintő tinédzserek segítséget igényelnek az ön-elfogadáshoz.
|
