Bevezetés - Történelmi jegyzetek

Epidemiológiai lecke, 1

Voltaire (1694-1778) Francois Marie Arouet (írói neve: Voltaire) fáradhatatlanul harcolt a felvilágosodásért, a babonák és a türelmetlenség ellen.

Voltaire szatirikus regénye, a „Candide” (1759) egy naív német nemesifjú történetét meséli el, aki filozófus mesterével, Panglosszal együtt azt hiszi, hogy „a lehető legjobb világban élünk”. Ám kiderül, hogy egyre másra szerencsétlenül jár, s miután jó ideig nem látta Panglosst, véletlenül újra találkozik vele egy igen szánalmas állapotban. Pangloss azt mondja:

„Ó kedves Candide-om, emlékszel Pacquette-re, arra a csinos lányra, aki várta nemes bárónőnket. Az ő karjaiban megízleltem a paradicsomi örömöket, s azok hozták e pokoli kínokat, amelyek most tönkretesznek. Őt egy olyan betegség fertőzte meg, amelybe talán már bele is halt. Ezt az ajándékot ő egy tudós franciától kapta, aki meg valamilyen más forrásból. Őt ezzel egy idős grófnő kötelezte le, aki egy lovassági kapitánytól szerezte be, az meg egy márkinőtől, aki egy apródtól. Az apród egy jezsuitától, aki pedig noviciátusa során egyenesen Kolumbusz Kristóf egyik hajósától. Ami engem illet, senkinek sem fogom továbbadni, mert meghalok.”