|
A “szexológia atyja”, Iwan Bloch a prostitúciót tartotta az új tudomány legérdekesebb és legrentábilisabb tárgyának, mivel mind biológiai, mind szociokulturális aspektusai vannak. Tanulmányozása éppen ezért interdiszciplináris megközelítést igényelt - a természet- és a társadalomtudományok együttműködését. Valójában maga Bloch is megkezdte nagyratörő kutatását eme irányvonalak mentén, de meghalt, mielőtt azt befejezhette volna (“Die Prostitution”, első kötet, 1912).
Egy másik, soha be nem fejezett, a prostitúcióról szóló kutatás jóval korábbi felvázolása Wilhelm von Humboldt nevéhez fűződik, a “History of Dependency in the Human Race” („Az emberi nem függőségének története”, 1826-27) részeként. Humboldt-nak már rövid vázlatában sikerült rátalálnia a prostitúció megértésének kulcsfogalmára, a függőségre, kiszolgáltatottságra. A prostitúció olyan körülmények között jön létre és virágzik, ahol bizonyos emberek gazdaságilag, szociálisan és pszichológiailag függnek más emberektől, akik ebből fakadóan kihasználhatják őket. Ez különösen igaz sok nőre, akiket férfiaktól való függésre kényszerítenek, de igaz a férfi prostituáltakra is, akiknek a jövedelme a klienseiktől függ.
Habár ez nem a teljes igazság - a valóság bonyolultabb - , Humboldt meglátása még mindig a a prostitúció legígéretesebb tudományos megközelítését kínálja. Megmagyarázza például, hogy miért növekszik a prostitúció a fokozott szegénységgel, hogy a szexuális célú embercsempészet főleg miért nőket és gyermekeket érint, és hogy a szexturizmus célországai miért a szegény országok. Azt is megmagyarázza, hogy miért csökken a prostituáltak száma, ha a nők számára hozzáférhetőséget biztosítanak az oktatáshoz, így lehetővé téve a gazdasági és szociális helyzetük javítását.
 |
Bordély érmék
Egy bordélyházba lépve ilyen zsetonokat vásároltak, majd használtak a szexuális szolgáltatásokért való fizetségként.
(Balra) Érmék a birodalmi Kínából. (Jobbra) Érmék az ókori Rómából.
(A Tongli városban található Kínai Szexmúzeum jóvoltából) |
