|
A szexuális viselkedésről szólván fontosnak tűnik ügyelni a nemi szerep-viselkedés, az erotikus viselkedés, a reproduktiv viselkedés és az életfenntartó viselkedés közötti különbségekre. Sok szerző igen lazán használja a „szexuális viselkedés” kifejezést és figyelmen kívül hagyja annak különböző jelentéseit. Ezeket felcserélhetőnek tartják, és a vita során úgy térnek át egyik jelentéséről a másikra, hogy észre sem veszik. Ám ez alapvető tévedésekhez vezethet. Például: egyes kutatók vizsgálják a patkányok párosodását, vagyis a reproduktiv viselkedésüket, s aztán megállapításaikból az emberi erotikus viselkedésre következtetnek. Holott ez nxilvánvalóan tévedés. Abból adódik, hogy mindkét fajta viselkedést „szexuálisnak” nevezik, s nem tesznek különbséget köztük. Ez olyan, mintha az „almát és a narancsot” sem különböztetnénk meg, minthogy mindkettő „gyümölcs”. Eltekintve attól a ténytől, hogy a patkányok nem emberek, az ilyen azonosítás figyelmen kívül hagyja, hogy az erotikus és a reproduktiv viselkedés az embernél egészen különböző.
Vagy vegyünk egy másik példát. A kutatók évtizedekig tévesen tartották hasonlónak az erotikus és a nemi szerep-viselkedést. Ennek folytán a férfi homoszexualitást a nőiességgel azonosították és „szexuális inverziónak” nevezték. Értelmezésük szerint egyes férfiakban a szexuális vágyak „invertálódtak”, vagyis olyanná váltak, amelyek a nőkre jellemzőek. Sőt, az ilyen „invertáltaknak” ezért „férfi testben női lelkük van”. Ezek a kutatók nem értették meg – vagy nem fogadták el --, hogy itt egészen különböző dolgokról van szó. A férfi nemi szerepének semmi köze az ő szexuális orientációjához. Végül is, a nagyon feminin férfiak ugyanúgy vonzódhatnak a nőkhöz, mint a nagyon férfias férfiak más férfiakhoz. Vagyis a szükséges megkülönböztetések hiánya itt is megakadályozta a helyes felismerést.
A következő részek e különbségeket bővebben kifejtik.
|
