Háttér és célok

->Tartalom

Háttér és célok

 

Történelmi háttér

 

„Az  emberi szexualitás a nevelésben és a terápiában: az egészségügyiek képzéséről” címmel a WHO  már 1974  febr. ő és 12. között megrendezett egy tanácskozást Genfben. A különböző nemzetiségű résztvevőket az emberi szexualitás terén nyujtott oktatási, kutatási vagy klinikai tapasztalataik alapján hívták meg. A résztvevőket arra kérték, hogy kritikus állapotfelmérést és javaslatokat adjanak  a következőkről:

A  szexológia  szerepe az egészségügyi programokban,  különösen a családtervezésben.

A  szexológia  tananyaga és módszerei  az egészségügyiek oktatásában.

Ama terápiás és tanácsadási modelleknek a meghatározása, amelyek a különböző szociokulturális kontextusok elvárásainak megfelelnek és alkalmazhatók  az  egészségügyi szakmákban.

Az emberi szexualitással kapésolatos oktató  és terápiás programok kezdeményezése, megszervezése és beépítése, valamint nemzetközi kapcsolatok és koordináció a szexológiában.

 

A találkozó végkövetkeztetéseit az alábbi dokumentum tartalmazza: „Szexuális  nevelés és gyógyítás;  az  egészségügyiek  képzése”. Ez a történelmi dokumentum  az egészségüggyel foglalkozók képzésének javítását célozta, hogy megteremtse  a szükséges  szexuális nevelés, tanácsadás és –terápia  feltételeit. Ezenkívül szorgalmazta a szexológiának és információs központjainak fejlesztését világszerte.

A  WHO európai irodájának két további konferenciája foglalkozott  az említett dokumentummal. Mindenesetre a  megfelelő Ajánlások nem váltak széles körben ismertté, így azok megvalósítása is elmaradt.

Az első dokumentum publikálása óta eltelt  2ő évben  sokféle fejlemény történt az emberi szexualitással foglalkozó és a rokon tudományok területén. Ezek a fejlemények gazdagították ismereteinket  a szexuális nevelés, tanácsadás és szexuálterápia komplexitását illetően. A  kutatás tisztázta a hatékony és a hatástalan megközelítéseket és intervenciókat. Az újabb problémák, különösen a  HIV/AIDS  járvány megjelenése tudatosította  bennünk a jobb szexológiai  képzés  sürgősségét és a szexuális problémák  sokkal jobban koordinált és átfogóbb  kezelésének szükségességét.

Az eddigi  törekvések kiegészítése és továbbfejlesztése végett az Összamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) és a Szexológiai Világszervezet (WAS)  regionális konzultáéiót hívott össze (a WHO égisze alatt) , hogy újra megvizsgálják, hogyan erősíthető a szexuális egészség, s mit tehet az egészségügy (és  a nevelésügy)  ennek érdekében. E konzultáció eredménye az alábbi dokumentum.

 

Indokolás

 

A szexuális egészség vonatkozásában  néhány  fontos, új fejlemény történt, pl. az alábbiak:

Több ismeret az emberi szexualitás különböző aspektusairól. Ez elméleti vizsgálatok, orvosi, pszichológiai, szociológiai és antropológiai kutatások, valamint epidemiológiai  és klinikai tanulmányok révén vált elérhetővé, igy komplex tudományterület jött létre, amely túllép az egyes tudományokon.

HIV-járvány  keletkezése és más, nemi úton terjedő fertőzések fokozott figyelembe vétele. E probléma hatékony kontrollja a szexuális viselkedés  eredményes változtatásán alapul. A szükséges viselkedés-változtatás elérésének képessége jelentős mértékben függ az emberi szexualitás jobb megértésétől.

 Ismeretek létrejötte a feminista kutatások révén. Ezek az ismeretek azt mutatják, hogy  a társadalmakat az előírások és hallgatólagos  egyezségek komplex rendszere szabályozza, amely az ismeretek  konstrukcióját is áthatja. A „gender”-perspektíva azt jelenti, hogy az emberi szexualitásnak semmilyen magyarázata nem lehet teljes, ha a „férfiasság” és „nőiesség” kulturális fogalmait figyelmen kívül hagyja.

A reproduktiv egészség meghatározása és konszolidálása. Különösen fontos, hogy a Népesedés és fejlődés nemzetközi konferenéiájának akcióprogramja a reproduktiv egészségen belül a szexuális egészséget  is jelentősnek nyilvánította.

 

    

Az a belátás, hogy az erőszak és a nemi erőszak, különösen a nők, a gyermekek és a szexuális kisebbségek ellen  a közegészségügy komoly problémája.

A szexuális  jogoknak emberi jogokként történő elismerése. A szexuális jogokat  hangsúlyozottan elismerték és megfogalmazták olyan társulatok, mint a Nemzetközi saládtervezési Szövetség és a Szexológiai Világszövetség. Ám a szexuális jogokat  csak az utódnemzés vonatkozásában issmerték el például  a Nemzetközi Népesedési Konferencián (1994, Kairo) és a  Nők 4. Világkonferenciáján  (Beijing, 1995). Szükség van tehát egy átfogóbb állásfoglalásra a szexuális jogok teljes elismerése érdekében.

Erőteljesebb követelések olyan társadalmi mozgalmak, különösen kisebbségek  részéről, mint  a homoszexuálisok, leszbikusok és „transzgender-személyek”, a jogi elismerés és védelem érdekében.

Hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a  szexuális  funkció változtatását és javítását. Ez megújította az érdeklődést a szexuális funkciózavarok és a kényszeres szexuális viselkedés előfordulása és következményei iránt.

 

A konzultáció  céljai

 

    • 1. A szexuális egészség védelme fogalmi kereteinek kialakítása
    • 2. A szexuális egészség helyzetének és problémáinak felmérése (egész Amerikában).
    • 3. Akciók és  stratégiák megfogalmazása a szexuális egészség védelmében.
  •  

    <Szexológiai  dokumentumok>    <WHO  Ajánlások a szexuális egészség védelmére>    <Háttér és célok>    <Fogalmi keretek  -- és szexuális  jogok>    <Akciók és  eljárások a szexuális egészség  védelmében>    <Függelék I : Szexológiai Világszövetség:  Nyilatkozat a szexuális jogokról>    <Függelék II : A nemi úton terjedo fertozések etológiai osztályozása>    <Függelék III : Az átfogó szexuális nevelés fo céljai és jellemzoi>    <Függelék IV : Kurrikulum az egészségügyi szakemberek szexológiai képzéséhez>    <Függelék V: A szexuális egészség  szakirodalmi forrásai