|
|
|
->Tartalom |
|
|
|
|
|
|
|
Fogalmi keretek
Elengedhetetlen feladat egy általánosan elfogadott, pontos szakterminológia kialakítása az emberi szexualitás és szexuális egészség területén. Nyilvánvalóan szükséges a kulcsfogalmak meghatározása, hogy hatékonyan kommunikálhassunk, ismereteket terjeszthessünk és a szexuális egészségvédelem akcióit és stratégiáit megtervezhessük. Mindenesetre kiderült, hogy nem könnyű ebben konszenzusra jutni. Az „emberi szexualitás” fogalmára nincs egyszerű meghatározás. Főleg az okoz nehézséget, hogy a meghatározás absztrakciós folyamat, s ezt a folyamatot mindig szociokulturális és történelmi kontextusok befolyásolják. További probléma, hogy nem mindig tesznek különbséget a „szex” (nem) és a „szexualitás” (nemiség) között. Igy zavar keletkezik arról, hogy valójában mit jelentenek ezek a fogalmak. A „szex” kifejezésnek a mindennapi gyakorlatban különböző jelentése lehet. Ezt illusztrálja pl. a következő idézet: „Sokféle forrásból, korán megtanuljuk, hogy a ’természetes’ szex az, ami az ’ellentétes nemek’ tagjai közt történik.” A kifejezés tehát éppúgy jelöl egy cselekvést, mint a személyek egy fajtáját. (Nem lefordítható, mert nálunk a „szex” nem jelent egyben „nem”-et.) A szexuális egészség megvitatásának megfelelő fogalmi keretei érdekében általánosan elfogadott meghatározásokra van szükségünk,, ezért a konzultáción résztvevő szakemberek a következő meghatározásokat javasolják:
Alapfogalmak
Szex (biológiai nem) -- azoknak a biológiai tulajdonságoknak az összességét jelenti, amelyek az embert, mint férfit vagy nőt meghatározzák. Szexualitás (nemiség) -- az emberi lét alapvető dimenzióját jelenti,, amely a biológiai nemen (szex) kívül a nemi szerepet (gender role) és nemi identitást, a szexuális orientációt, az erotikát, az érzelmi kötődést/ szeretetet és a nemzést is magában foglalja. Ez átélhető és kifejeződik gondolatokban, fantáziákban, vágyakban, meggyőződésekben, szerepekben és kapcsolatokban. A szexualitás biológiai, pszichológiai, szocioökonómiai, kulturális, etikai és vallási, ill. szellemi tényezők összjátékában keletkezik. A szexualitás tartalmazhatja ugyan mindezeket a szempontokat, de nem mindig lehet kifejezni, vagy átélni az összes dimenzióját. Ám szexualitásunk mégis mindenben benne van és megnyilvánul, amit érzünk, gondolunk és cselekszünk. A korábbi WHO konzultációk vagy semmilyen, vagy pontatlan fogalmakkal dolgoztak. Az itt megadott definició szerint a szexualitás (nemiség) a nemi természetünk (vagyis a férfias vagy nőies voltunk) olyan komponenseire is vonatkozik, mint az a képességünk, hogy nemiségünk élményeit szimbólikus vagy konkrét formában fejezzük ki. A szakirodalomban ma már teljes az egyetértés abban, hogy a szexualitás (nemiség) nemcsak biológiai, hanem pszichoszociális tartalmakat is hordoz. Bár a szexualitás (a nemiség) erotikát, emocionális kötődést, szerelmet, biológiai és pszichoszociális nemet és a nemzést is tartalmazhatja, mindez nem nyilvánulhat meg egyszerre. Egész életünk során jelen van, de megnyilvánulásai és az azokat befolyásoló hatások változnak az idők folyamán. A mindenkori történelmi és kulturális körülmények korlátozzák és strukturálják, ám ő maga is strukturálja erkölcseinket és szokásainkat, tradicióinkat és értékeinket. Teljes kifejlődése az olyan emberi alapszükségletek kielégitésén múlik, mint az érintés, intimitás, érzelem, élvezet, gyengédség és szeretet igénye. Azon az általános egyetértésen kívül, hogy a szexualitás megértése szempontjából döntőek a szociokulturális komponensek (az általánosan elfogadott jelentések), a tudományos elmélet jelentős trendje, hogy a szexualitás nemcsak nemzőképességet jelent, hanem (sokszor legfőképpen) élvezőképességet is. A szexualitás egy további öszetevőjét, az emoécionális kötődést és szerelmet több teoretikus vizsgálta. A pszichoanalitikus tanulmányokban a szerelmet, annak patológiáját általában nem különböztetik meg az olyan másfajta szexuális megnyilvánulásoktól, mint az erotikus vonzalom. Néhány újabb kutatási eredmény már azt a lehetőséget is felveti, hogy tslán vsn egy sajátos neurobiológiai rendszer, amely az állatoknál és talán az embernél is szabályozza a kötődéseket és tartós párkapésolatokat.
Rokon fogalmak
Gender (pszichoszociális nem) -- azon kulturális értékek, beállítottságok, szerepek, praktikák és tulajdonságok összessége, amelyek a nemiség alapján fejlődnek ki. A gender, ahogyan azt történelmi, transzkulturális és mai példák mutatják, a férfiak és nők közötti hatalmi viszonyyokat tükrözi és rögziti. Gender identitás (azonosulás a saját nemmel) -- annak mértékét határozza meg, hogy az egyén önmagát férfiként, nőként, vagy a kettő kombinációjaként azonosítja. Ez az idők folyamán kialakított keret az egyén számára lehetővé teszi, hogy önképe legyen és a társadalomban elfogadott nemének és nemi szerepének megfelelően viselkedjen. A gender identitás (a nemi azonosulás) meghatározza, hogy az egyének hogyan élik meg pszichoszociális nemüket és hozzájárul, hogy az egyén önmagát állandóként és önállóként észlelje. (Ez szexuális identitásnak is nevezhető.) Szexuális orientáció – ez az egyén erotikájának és/ vagy érzelmi kötődésének szerveződése a szexuális partnerek biológiai és pszichoszociális nemének (szex és gender) vonatkozásában. A szexuális beállítottság megnyilvánulhat a szexuális viselkedésben éppúgy, mint a gondolatokban, fantáziákban és vágyakban. Erotika -- az olyan, szubjektiv reagálások képessége, amelyeket szexuális vágyként, izgalomként és orgazmusként észlelünk és általában szexuális élvezetként azonosítunk. Az erotika egyéni és társadalmi szinten egyaránt olyan szimbólikus és konkrét jelentésekkel szerveződik, amelyek más emberi dimenziókhoz is kapcsolódnak. Érzelmi kötődés -- az a képességünk, hogy érzelmi alapon tartósan kötődni tudunk másokhoz. Az érzelmi kötődés egyéni és társadalmi szinten egyaránt szimbólikus és konkrét jelentésekkel szerveződik, amelyek más, emberi viszonylatokhoz kapcsolódnak. A szerelem az érzelmi kötődések különösen kívánatos formáját képezi. Szexuális aktivitás -- a szexualitásnak az a viselkedésbeli megnyilvánulása, amelyben az erotikus komponens különösen erős. A szexuális aktiovitás olyan viselkedés, amely erotikus élményeket keres. Szexuális szokások -- az egyénnél vagy csoportnál előforduló szexuális viselkedésminták, amelyek gyakran előre jelzik a szexuális viselkedést. Biztonságosabb szex – olyan szexuális praktikákat és általában szexuális viselkedést jelent, amely csökkenti a nemi úton terjedő fertőzések, különösen a HIV/AIDS veszélyét. Felelősségtudó szexuális viselkedés -- megmutatkozhat egyéni, kapcsolati és társadalmi szinten. Jellemzői: öntudatosság, kölcsönösség, becsületesség, tisztelet, egyetértés, kölcsönös védelem és élvezet, jó közérzet. A felelősségtudó szexuális viselkedésű egyén igyekszik senkinek sem ártani, kerüli a kihasználást, túlterhelést, manipulálást és diszkriminálást. Egy társadalom akkor várhat felelősségtudó szexuális viselkedést, ha rendelkezésre boésátja az ehhez szükséges ismereteket, forrásokat és jogi kereteket, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az ilyen viselkedést.
Szexuális egészség
A szexuális egészség a testi, lelki és szociokulturális jó közérzet tartós élménye a szexualitás vonatkozásában. Ez kifejeződik a szexuális képességek szabad és felelősségteljes megnyilvánulásában, amely erősíti a harmónikus egyéni és szociális jóllétet, s így mindkét szinten gazdagítja az életet. A szexuális egészség tehát nem egyszerűen a funkciózavarok, betegségek, vagy fogyatékosságok hiánya. A szexuális egészség eléréséhez és megtartásához el kell ismerni és biztosítani a szexuális jogokat. A történelem folyamán különböző csoportok különböző értelemben használták a „szexuális egészség” kifejezést. Egyesek eufemizmusként használták a nemi úton terjedő fertőzésekkel kapcsolatos információkra, mások a gyermeknemzésről szóló, korlátozott felvilágosítások propagálására. A fenti meghatározás azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy e dokumentumban egy átfogóbb koncepéió szerepel. A WHO megállapítása szerint: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nemcsak a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya.” E meghatározás azonban kevésbé világos, ha a viselkedésre alkalmazzuk. Erről még folynak a viták. Egyesek az egészség fogalmát nem akarják a viselkedésre is kiterjeszteni. Kételkednek az olyan egészségdefiniciók értelmében, amelyek értékrendszeren alapulnak. , s azt javasolják, hogy az egészséget csak mérhető indikátorok és világosan körülírt állapotok alapján határozzuk meg. Az ellentétek lényege az értékek és az egészség körüli vita. Némely teoretikus az egészséget értékmentesen határozza meg, mások az egészség értékelő koncepcióját védik. Ismét mások kételkednek az értékmentes tudományos megállapítások lehetőségében. A szaakértők munkacsoportja szerint többet nyújt egy olyan álláspont, amely elismeri, hogy a tudomány és a tudományosan megalapozott egészségvédelem nem lehet teljesen értékmentes, s így elkerülhetetlenek az értékelő meghatározások és fogalmak. A jelen dokumentum definiciója nyilvánvalóvá teszi, hogy itt egy átfogóbb konéepciót javasolunk. Az egészség WHO-meghatározása is jó példa erre, mert az egészséget, mint „jóllétet” határozza meg, ami pozitiv, értékelő kifejezés. A szakértők munkacsoportja egyetért abban, hogy a szexuális egészség meghatározásának a szexuális jogokat is magában kell foglalnia.
Szexuális jogok Az emberi jogok minden embert megilletnek. Ám a jogok elismerése önmagában még nem jelenti azok megvalósulását. Az emberi jogok mindenekelőtt kulturális értéktételezések. Ha egy kultúrában olyan gyakorlat folyik, amely ellentétes az emberi jogokkal, akkor ezt a gyakorlatot meg kell változtatni,, amint az pl. a női nemiszerek megcsonkításának esetében történik. Az emberi jogok szempontja az egészségvédelem terén jól kifejeződik a reproduktiv egészség esetében. A szexuális jogok elismerése még nem valósult meg teljesen. Az emberi jogok olyan principiumok, amelyek az emberi méltóság védelmét szolgálják, s az igazságosságot, egyenlőséget, szabadságot és az életet erősítik. Minthogy az egészség védelme alapvető emberi jog, a szexuális egészség a szexuális jogokat is jelenti. A szakértők munkacsoportja azt ajánlja az olyan nemzetközi szervezeteknek, mint a WHO és az Egyesült Nemzetek más szervezetei, hogy propagálják és fogadtassák el a Szexológiai Világszervezet nyilatkozatát az emberek szexuális jogairól. (Lásd a Függelék 1.-ben.)
A szexuális egészség lényege
A szexuális egészség az egyéni és a közösségi szinten egyaránt megjelenik. Egyéni szinten vannak bizonyos viselkedésmódok, amelyeket egy szexuálisan egészséges személyre jellemzőnek tekintünk, s ezeket a SIECUS (az Egyesült Államok Szexuális Nevelési Tanácsa) az alábbiakban mutatja be. Ezt a felsorolást már több országban elismerték: SIECUS List of Life Behaviors of a Sexually Healthy Adult A szexuálisan egészséges felnőttek
Elfogadják a saját testüket. Keresik a nemzéssel kapcsolatos informáéiókat.
Mindkét nem képviselőivel tisztelettudóan bánnak. Elfogadják saját szexuális beállítottságukat és respektálják másokét. A szerelmet és intimitást megfelelő módon fejezik ki. Kerülik a kihasználó vagy manipuláló szexuális kapcsolatokat. Tájékozott döntéseket hoznak a családformákról és életstílusokról. Rendelkeznek szexuális kapcsolataikat gazdagító képességekkel. Tudatosan alakítják értékrendjüket és aszerint élnek. Vállalják a felelősséget viselkedésükért. Átgondolt döntéseket hoznak a nemiséggel kapésolatban Hatékonyan kommunikálnak családjukkal, partnereikkel és másokkal. Egész életükben élvezik szexualitásukat és annak megnyilvánulásait. Nemi életük összhangban van értékrendszerükkel.
Keresik a szexualitásukat gazdagító, új információkat.
Igyekeznek megakadályozni a szexuális visszaéléseket. Keresik a terhesség alatti orvosi segítséget. Kerülik a passziv vagy aktiv fertőzést a nemi úton terjedő betegségekkel (pl. HIV).
Ismerik felelősségüket a szexuálisan jelentős törvények befolyásolásában.
Támogatják minden ember jogát a pontos szexuális információkra. Kerülik az előítéletes és bigottságon alapuló viselkedést. Elutasítják a különböző népcsoportok szexualitását illető sztereotipiákat.
A szexuálisan egészséges társadalom jellemzői
A tagjaaik szexuális egészségét komolyan vevő és védelmező társadalom jellemzői: Politikai elkötelezettség. Az állam elismeri, hogy a szexuális egészség alapvető emberi jog és elköteleződik a szexuális egészség védelmére. Határozott intézkedések. A különböző társadalmi szervezetek, beleértve a kormányhivatalokat, olyan intézkedéseket hoznak, amelyek erősítik és óvják a szexuális egészséget, mint emberi jogot. Törvényhozás. Szükség van a szexuális egészséget védő törvényekre. Éspedig különösen azért, hogy a visszaélésektől óvják az esetleges áldozatokat (gyermekprostitúció), védjék a testi integritást (nemiszerv-csonkítások!), biztosítsák a szexuális kisebbségek jogait (az oktatáshoz, az egészséghez, a munkához való jogot; vagyis szükség van antidiszkrimináéiós törvényekre, és erősítsék a szexuális egyenjogúságot , az egyenlő bánást (a nemek egyenlő jogait). Elegendő szexuális felvilágosítás és nevelés. A szexuálisan egészséges társadalom elengedhetetlen jellemzője, hogy mindenki hozzáférhet az életkorának megfelelő informáéiókhoz. Kielégítő infrastruktúra. A hozzáférés biztosítása érdekében szükség van olyan szakemberekből álló infrastruktúrára, amely segíteni tud a szexuális problémák megoldásában. Ide tartozik az egészségügyiek (és nevelők) szexológiai képzési és továbbképzési programjainak biztosítása Kutatás. Egy társadalom, amelyik komolyan veszi tagjainak szexuális egészségét, támogatni fogja a szükséges kutatómunkát is, amely a felmerülő klinikai és pedagógiai problémák tisztázására, valamint a közegészségügy állapotára irányul. Ide tartoznak a kutatások az új fertőzésekről, vagy a viselkedéssel kapcsolatos vizsgálatok (pl. milyen a „nem biztonságos szex” a különösen veszélyeztetett népességcsoportokban, a szexuális erőszak előfordulása, a szexuális funkciózavarok gyakorisága stb..) Megfelelő felügyelet. Szükség van statisztikai felügyeletre is, amely a szexuális egészség bio-medicinális és viselkedésbeli jellemzőit figyelemmel kíséri. Kultúra. Szükséges jellemző a nyiltság kultúrája, amely fontos helyet biztosít a szexuális egészségnek. Ez azon mérhető, hogy milyen komoly sajtótudósítások jelennek meg a szexuális egészségről, és mennyire széleskörűek a szexuális egészség veszélyeztető tényezőit illető figyelmeztetések.
Szexuális egészség: törekvések és problémák
A szexuális egészséggel kapcsolatos törekvésekről és problémákról akkor beszélhetünk, ha bizonyos, szexuálisan jelentős élethelyzetekben szükségessé válik valamilyen egyéni, vagy társadalmi intervenció, a jó közérzet és életminőség biztosítása érdekében. E törekvések és problémák skálája igen széles, a mindennapi élet részét képező állapotoktól egészen az olyanokig, amelyek az egészséget, vagy magát az életet fenyegetik. Ám valamennyinél szükség van minden társadalmi erő, köztük az egészségügy figyelmére, a megelőzés és a megfelelő kezelés érdekében. A szexuális egészséggel kapcsolatos törekvések és problémák megoldása nemcsak azért fontos, mert alááshatják az egyének, a családok és a társadalom szexuális és általános egészségét, hanem azért is, mert még más egészségügyi problémákra is felhívhatják a figyelmet. Azonkívül további problémákat teremthetnek vagy állandósíthatnak az egyének, a családok és a társadalom számára. Ilyen a HIV/ AIDS járvány. A szexuális egészségtörekvések és -problémák kihatnak az emberi tevékenység legkülönbözőbb területeire, éspedig egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Igy pl. a HIV világméretű terjedése – főleg a védekezés nélküli közösülések révén – napjainkra (2000) 35 millió fertőzöttet és több, mint 19 millió halottat „eredményezett”. A következmények a lakosságra hárulnak, hiszen már kb. 13 millió gyermek elárvult, mert egyik, vagy mindkét szülője meghalt az AIDS-től. Észak- és Délamerikában becslések szerint 2,5 millió HIV-fertőzött él. A HIV/AIDS járvány felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy rendkívül komolyak a nemi úton terjedő fertőzések. Az AIDS-től eltekintve is évente egymillióan halnak meg genitális fertőzésektől. Szakértők becslései szerint világviszonylatban évente 333 millió új eset keletkezik a nemi úton terjedő fertőzések miatt. Erőszak. A Világbank „World Development” Jelentése (1993) szerint a 15 és 44 év közötti nők egészségesen töltött éveiknek jelentős részét elvesztik a megerőszakolások és otthoni erőszak miatt, s ez szorosan összefügg a felelőtlen viselkedéssel és a nemi egyenjogúság hiányával. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a megerőszakolások áldozatai a legmagasabb arányban szenvednek tartós „poszt-traumás stressz” betegségben. Az öngyilkosság és a súlyos depresszió a megerőszakolások áldozatainál kilencszer gyakoribb, mint másoknál. Azonkívül az áldozatok 50—ő0%-a olyan szexuális funkciózavaroktól szenved, mint a szextől való félelem, vagy a szexuális vágyak hiánya. Egy szülészeto osztály (Lima, Peru) adataiból az derült ki, hogy a 12—1ő éves lányanyák 90%-a megerőszakolás révén vált terhessé. Costa Ricában a fiatal anyák Szervezete közölte, hogy 15 év alatti ügyfeleik 95%-a incesztus áldozata lett. A nemek közötti hiányzó egyenjogúság kihatásait és a probléma jelentőségét ma már világszerte elismerik. Szexuális funkciózavarok. A szexuális szindrómák problémája is nyilvánvaló. Az ilyen funkciózavarok előfordulását már több populációra nézve megállapították. Az Egyesült Államokban pl. a nők 43%-át és a férfiak 31%-át találták érintettnek. A szexuális funkciózavarok rontják az életminőséget és súlyosabbá teszik az olyan egészségproblémákat, mint a szívbetegségek, a magas vérnyomás vagy a diabetes, s ráadásul gyakran okoznak indulatelfojtásokat és depressziót is. Az említett számok drámainak tűnhetnek, bár csak a csúcsát jelentik egy olyan terület jéghegyének, amely csak most válik a közegészségügy témájává. A helyzet olyan átfogó megközelítést kíván, amely messze túlmutat a mai egészségügy kurativ paradigmáján. A szexuális egészséggel kapcsolatos törekvések megelőzést és felvilágosítást igényelnek a társadalom részéről, hogy tagjainak szexuális egészségét biztosíthassa. A szexuális egészség problémái speciális akciókat igényelnek azonosításuk, megelőzésük, kezelésük és végleges megoldásuk érdekében. Az egészséggel kapésolatos szakemberképzésnek és továbbképzésnek kétféle útja van: a szexuális problémák megoldása klinikai képzettséget igényel, a szexuális egészség védelmére viszont klinikai képzettség nélküli szakemberek is képesek lehetnek. A szakemberek munkacsoportja ezért a szexuális egészség irányában történő haladás érdekében ajánlja az alábbi szexuális törekvések és problémák figyelembe vételét.
Javaslatok a szexuális egészségvédelem érdekében
Egészségvédő viselkedés a szexuális problémák korai felismerés érdekében (pl. rendszeres vizsgálatok, a mell és herék önvizsgálata stb.) Megszabadulás a szexuális kényszer és erőszak minden formájától (a visszaéléseket is beleértve). Mentesség a testi csonkításoktól (vagyis a női nemiszervek csonkításától). Mentesség a nemi úton terjedő fertőzések passziv vagy aktiv átadásától (különös tekintettel a HIV/AIDS-re). A testi és értelmi fogyatékosság következményeinek csökkentése A betegségek és orvosi kezelések szexuális következményeinek enyhítése.
A saját test szexuális reagálásainak és élvezetképességének ismerete. A mások jogainak figyelembe vételével biztonságos és felelősségteljes módon létrehozott szexuális örömök értékének elismerése. Biztonságos és felelősségteljes szexuális kapcsolatok keresése. Egyetértésen alapuló, nem kihasználó, őszinte és kölcsönösen élvezetes szexuális kapcsolatok keresése, ill. előnyben részasítése.
A nemek egyenlő jogainak elfogadása. A nemi alapon történő mindenfajta diszkrimináció elutasítása. A nemi különbségek elfogadása és tiszteletben tartása.
A szexuális beállítottság szabadon, biztonságos és felelősségteljes módon történő kifejezése, mások jogainak sérelme nélkül.
Mentesség a kihasználó, kényszerítő, erőszakos vagy manipulativ kapcsolatoktól. A különböző családformákról és életstílusokról való informálódás joga. A személyes kapcsolatok gazdagítása érdekében olyan képességek fejlesztése, mint a döntéshozatal, a kommunikáéió, az önérvényesítés és tárgyalási készség. A szerelem és intimitás igényének tapintatos és felelősségteljes kifejezése. A partnerkapcsolati problémák megelőzése, vagy megfelelő kezelése. A szakítás és válás megfelelő kezelése. ő. A gyermeknemzés vonatkozásában: Átgondolt és felelős döntéseket hozni a gyermeknemzésről, függetlenül az érintettek életkorától, nemétől és családi állapotától. A megfelelő egészségügyi gondozás elérhetősége biztosított legyen. Az anyaság védelmének, a meddőség megelőzésének és gyógyításának biztosítása.
Szexuális egészségvédelmi problémák
Az egyének, a párok vagy a társadalom szexuális problémáinak tisztázása, megelőzése, kezelése és végleges megszűntetése speciális intervenciókat igényel. A multban a szexuális problémák „patológiakénti” megnevezése kontroverziákat eredményezett. Míg az egészségvédelem más területein e megjelölésnek világos jelentése volt, a szexuális problémákra és törekvésekre alkalmazva ez gyakran elhomályosult. A szakértői munkacsoport ezért a „patológia” helyett inkább a „szexuális problémák” fogalmának használatát ajánlja. Egy másik ajánlás a szindrómák szerinti osztályozásra irányul. A klinikai szindrómák a tünetek és panaszok olyan csoportját jelölik, amelyek gátolják, hogy az egyén felismerje szexuális jogait és megőrizze szexuális egészségét. Több előnye van annak, ha szindrómákról beszélünk. A szindrómák könnyen felismerhetőek. Könnyebb a meglevő problémák tudatosítását elérni az egészségügyieknél és a nyilvánosság körében, ha a szindrómák szintjén mozgunk. A szindrómák szerinti osztályozás rövidebb is és praktikusabb az epidemiológusok számára. Sok minden, amit ma néhány szexuális probléma elterjedtségéről tudunk, a szindrómák szintjén fogható meg. Nemi úton terjedő fertőzések esetén pl. akkor tehetónk hatékony preventiv és gyógyító intézkedéseket, ha a szindrómák szerint kezeljük ezeket. Másrészt sok szexuális probléma etiológiája komplexen sokrétű. A szexuális funkciózavaroknál például akkor is szükség van az okok pontos feltárására, ha a szindróma ismert. A szindrómák szerinti osztályozás ezért nem egyszerűen az etiológiailag ismert klinikai egységek listája. Az említett okokból azonban ajánlatos a szindrómák szerinti osztályozással kezdeni. A klinikai szindrómák valójában mesterkélt kategóriák, amelyekben azonban az egészségügy szakemberei messzemenően egyetértenek. A legtöbb, alább felsorolt szindrómában figyelemreméltó konszenzus jött létre. A szexuális funkciózavarok jó példái a fejlett konszenzusnak. Más kategóriáknál, pl. a szexuális kényszercselekvéseknél azonban még nincs teljes konszenzus. A szexuális problémákat itt szindrómákként mutatjuk be. E problémák mindegyikénél megállapítható, hogy mit kellene tenni az információ, a tanácsadás, a megelőzés, a korai felismerés, a pontosabb diagnosztika szükségessége, a kezelés, a rehabilitáció és/vagy az egészségügy hivatalos vagy nem hivatalos intézményei által nyujtott gondozás vonatkozásában. A szexuális problémákat itt az alábbi szindrómakategóriák szerint osztályozzuk:
A szexuális problémák klinikai szindrómái:
1. A szexuális reagálást befolyásoló, klinikai szindrómák (szexuális funkciózavarok) A szexuális vágyak hiánya Szexuális averzió A felizgulási készség női zavara A férfiak erekciókészségének zavara Női orgazmuszavar Férfi orgazmuszavar Korai magömlés Vaginizmus Szexuális fájdalomszindróma (diszpareunia és más fájdalmak) (E.J. Haeberle megjegyzése: A fenti lista részben elavult. Különösen a „korai magömlés” kifejezés téves. – Lásd a szakszerűtlen szakkifejezések glosszáriumát Haeberle websit-ján.)
2. Az emocionális kötődést / szerelmet befolyásoló klinikai szindrómák (a parafiliák) Exhibicionizmus Fetisizmus Frottőrizmus Pedofilia Szexuális mazochizmus Szexuális szadizmus Fetisiszta transzvesztizmus Voyeurizmus Nemspecifikus parafiliák (E.J. Haeberle megjegyzése: Ez a lista nem teljes, hanem csak néhány példát sorol fel. Nem is szabad ezeket teljesen félreértve, kritikátlanul alkalmazni, mert gyakran csak a megnyilvánulás foka kérdéses. Igy pl. megállapítható, hogy bizonyos exhibicionista, voyeurista és fetisiszta tendenciák sokaknál megjelennek és önmagukban problémátlanok. Egy kifejezett fetisizmus, vagy szadomazochista kapcsolat bizonyos formái sem feltétlenül zavarnak egy emocionális kötődést, ill. szerelmet.) 3. Kényszercselekvésekben megnyilvánuló klinikai szindrómák Új partnerek és párhuzamos kapcsolatok kényszeres keresése Kényszeres kötődés egy elérhetetlen partnerhez Kényszeres önkielégítés Kényszeres szerelmi afférok Kényszeres viselkedés egy kapcsolaton belül (E.J. Haeberle megjegyzése: A kényszeresség természetesen mindig rossz, ám hogy egy viselkedés valóban kényszeres-e, azt alaposan ki kell vizsgálni. A gyakori partnerváltás, vagy a gyakori önkielégítés pl. nem mindig kényszeres.)
A nemi identitás zavara (gender dysphorie) gyermekkorban A nemi identitás zavara ifjúkorban A nemi identitás zavara felnőttkorban Interszex szindróma A nemi identitás nem-specifikus zavarai
A gyermek- vagy ifjúkori szexuális visszaélések következményei (pl. poszt-traumás stressz) Szexuális zaklatás következményekénti szindróma Megerőszakolás következményekénti szindróma Szexualitással kapcsolatos fóbiák (pl. homofóbia, erotofóbia) Klinikai szindrómák, amelyek szexuális fenyegetésekként vagy erőszak formájában nyilvánulnak meg (pl. megerőszakolás) Veszélyeztető szexuális viselkedés, amely önmagát vagy másokat a HIV vagy más, nemi uton terjedő fertőzés veszélyének teszi ki.
Sterilitás Meddősség Nem kívánt terhesség Terhességmegszakítási komplikációk
Genitális fekély (vezikuláris és nem-vezikuláris) Orális fekély (vezikuláris és nem-vezikuláris) Rektális fekély (vezikuláris és nem-vezikuláris) Folyás (uretrális, vaginális vagy rektális) Alhasi fájdalmak nőknél Tünetmentes, nemi úton terjedő fertőzések és elváltozások (pl. HIV ) AIDS (mint a HIV-fertőzés következménye)
Fogyatékosság és ápolásigény kisérőjekénti klinikai szindrómák Személyiségzavar következményekénti klinikai szindrómák Gyógyszerszedés vagy más orvosi beavatkozás következményekénti szindrómák A vastagbél és végbélnyílás tünetei Klinikai szindrómák, mint más tünetek kísérői
|
|
|
 |
