Függelék IV : Kurrikulum az egészségügyi szakemberek szexológiai képzéséhez

->Tartalom

   Függelék IV.

 

 Kurrikulum az egészségügyi szakemberek szexológiai képzésére

 

Minden egészségügyi képzés része lehetne egy alapképzés a szexuális egészséget illetően. Az ilyen szakmák különböző szintjein már számos jó tanterv került forgalomba. Egy adott tanterv bevezetésének természetesen figyelembe kell vennie az ország, vagy a régió sajátosságait.

Javasoltuk egy „képzési minimálprofil” kidolgozását  minden egészségügyi hivatás (orvosok,  beteg- és idősgondozók, egészségügyi szolgálatok stb.)  részére.  E minimálprofilnak mindenképpen tartalmaznia kell a következőket:

Alapismeretek az emberi szexualitásról.

Az egyéni szexuális beállítottság  tudatosítása  önmagát és másokat illetően és mások eltérő beállítottságának tiszteletben tartása.

Szexuális egészségproblémák felismerésének képessége és szükség esetén megfelelő  szakemberhez  irányítása.

 

Abban is teljes volt az egyetértés, hogy az egészségügyiek továbbképzésére is szükség van, egyrészt a szexuális ismeretek változó jellege miatt, másrészt a tantervek hiányosságai miatt.

 

    • A. Szexológiai képzés a  reproduktiv egészség szakemberei számára
  • A reproduktiv egészség és az emberi szexualitás közötti nyilvánvaló kapcsolat miatt  gyakran feltételezik, hogy a nemzéssel, terhességgel és szüléssel való törődés a szexuális egészséghez való jog szempontjából is elegendő.  Ez a feltételezés azonban téves. A reproduktiv egészség szakembereinek alaposabb szexológiai képzettséggel kell rendelkezniük, mint az egészségügyiek átlagának. A fenti minimálprofil  követelményei mellett  ajánlatos, hogy tantervük tartalmazza a következőket:
  • Az emberi fajfenntartásnak és szabályozásának  széleskörű ismerete, amely a szexuális jogokat is figyelembe veszi.

    A reproduktiv egészség szakembereinek  külön képzési minimálprofilt kell kidolgozni, éspedig minden szinten (programtervezők, szolgálatvezetők, oktatók, beosztottak stb.).

     

      • B. Szexológiai képzés a nemi úton terjedő betegségek szakembereinek
  • A  HIV/AIDS  járvány veszélyének nagysága számos kormányzatot arra késztetett, hogy a megelőzés és kontroll külön programjait dolgozza ki. Újabban azonban kiderült, hogy a HIV/AIDS prevenció és kontroll hatékonyabb, ha más, nemi úton terjedő fertőzések leküzdésére is kiterjed, hiszen ezek nemcsak önmagukban veszélyesek az egészségre, hanem  a HIV-fertőzés veszélyét is növelik. Ez a tény a szakemberek új típusát hozta létre.
  • Igy elengedhetetlenné vált, hogy a nevezett szakemberek megfelelő szexológiai képzést kapjanak, éspedig a jelen dokumentum szellemében, amely az emberi szexualitás minden aspektusát figyelembe veszi. Tehát olyan képzést kell kapniuk, amely a szexuális viselkedés determinánsainak integrált  szemléletét közvetíti. Itt is olyan tantervek kialakítására van szükség, amelyek figyelembe veszik az ország, ill. régió sajátosságait. Kívánatos azonban, hogy a követelmények az előzőekben felsoroltak mellett a következőket is tartalmazzák:

    A  szexuális viselkedés determinánsainak és a nemi úton terjedő fertőzéseknek, valamint azok megelőzési stratégiáinak  széleskörű  ismerete.

    Szükség van a fertőzési járványok  célésoportjainak ismeretére is.

    A helyi szexuális nevelési programok ismerete és szükség esetén a kliensek megfelelő szakemberhez irányítása.

    Képesség a célésoportokkal való foglalkozásra. Ide tartozik  az empátia, a bizalom és a rizikópopuláció  szexuális beállítottságának elfogadása.

    Indokolt egy képzési minimálprofil kialakítása a nevezett szakemberek számára, minden szinten.

     

      • C. Szexológiai képzés a szexuális egészséggel kapcsolatos hivatásúak számára
  • Továbbra is hiány van olyan egészségügyi szakemberekből, akik különösen az emberi szexualitás terén nyertek kiképzést. A társtudományokban (pszichológia, pszichiátria, nőgyógyászat, urológia)  kidolgoztak ugyan bizonyos kérdéseket a szexuális problémákkal kapcsolatban, de nehéz ezekben integráló törekvéseket találni, mert az eredeti képzés a látásmódot egyoldalúvá teszi. A szakértők munkacsoportja ezért a szakemberek erőteljesebb szexológiai képzését ajánlja, hogy a nevezettek alapképzettségükön túl elegendő szexológiai ismerettel és készséggel rendelkezzenek szakterületük feladatainak megoldásához.
  • Az eddigi tapasztalatok szerint a következő szakterületekről van szó: 1. Szexuális nevelés, 2. Klinikai szexológia (szexuálmedicina, szexuálchirurgia és szexuális pszichoterápia), 3. Szexológiai  kutatómunka.

      • 1. A  szexuálpedagógia  a szexológiának az a területe, amely a szexuális felvilágosításra és nevelésre specializálódott. Az átfogó szexuális nevelés sokak feladata, beleértve a szülőket, pedagógusokat, közösségvezetőket, újságírókat  és másokat. Szükség van azonban szakemberekre, akik a nevelési programok és tantervek tervezését és értékelését végzik, s akikre a nem specializált nevelők támaszkodhatnak és hivatkozhatnak. Az átfogó szexuális nevelés lényege a szexuális egészségre nevelés, vagyis a szexuális egészségnevelés.
  • A szexuális egészségnevelés szakembereinek képzésük során a következő szinteket kell elérniük:
  • .Az emberi szexualitás alapos ismerete.

    A pedagógia széleskörű ismerete, beleértve a szexuális nevelési programok megtervezését, vezetését és értékelését, különösen a résztvevők nézőpontjából.

    A szexuális problémák felismerésének képessége, s szükség esetén megfelelő szakember igénybe vétele.

      • 2. A  klinikai  szexológia  a szexológiának az a területe, amely a szexuális problémák megelőzésére és kezelésére specializálódott, éspedig az alábbi tünetek vonatkozásában:  szexuális funkciózavarok, identitászavarok, kényszercselekvések, erőszak miatti  traumatizálódás.  Másféle szexuális problémákat, minthogy különleges felkészültséget igényelnek, más szakágak révén kell kezelni:: a nemzéssel kapcsolatos klinikai szindrómák esetén a nőgyógyászoknak, andrológusoknak és urológusoknak, a nemi úton terjedő fertőzések esetén az infektológusoknak. Mindenesetre a szexológiai képzés ezen szakágak esetén is kívánatos, minthogy alapképzésük gyakran elmulasztja a szexológiai ismeretek integrációját. A klinikai szexológia minden területe  különböző terápiás módszereket alkalmaz, amelyek mindegyike külön képzést igényel. A terápiás törekvések szerint a klinikai szexológia a következő ágakra osztható:  szexuálmedicina, szexuálchirurgia, szexuális tanácsadás és szexuális pszichoterápia.
  • A klinikai szexológia szakembereinek képzésük során a fentebb említetteken túl az alábbi szinteket kell elérniük:
  • A szexuális igények és problémák széleskörű ismerete.

    A helyi szexuális nevelési programok ismerete és szükség esetén kliensek oda irányítása.

    A szexuális problémák felismerésének és etiológiai diagnosztizálásának képessége.

    A másfajta szexuális problémák felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása, pl. a nemzéssel, vagy a nemi úton terjedő fertőzésekkel kapcsolatos klinikai szindrómák esetén.

    Képesség megfelelő kezelési stratégiák alkalmazására a saját szakterületükön és szükség esetén más szakemberek segítségének igénybe vételére.

    3. A kutatás  a szexológiának az a területe, amely a szexualitással kapcsolatos információk gyüjtésére és új ismeretek szerzésére specializálódott. A szexológiai kutatás  a vizsgálat tárgyának megfelelő tudományos módszerekkel dolgozik. A szexológiai kutatás szakembereinek jól megalapozott ismeretekkel és képzettséggel kell rendelkezniük a szexuális viselkedés és a szexuális egészség terén, hogy különleges feladataikat jól megoldhassák. Képzésükben a fentebb említettek mellett   az alábbi szinteket kell elérniük:

    Az adott szakterületük kutatási módszereinek széleskörű és elmélyült ismerete és ezek alkalmazásának készsége.

    A más kutatók munkáival szembeni beállítottságuk tudatos kontrollja, ami megkönnyítheti az interdiszciplináris vizsgálatokat.

    Elköteleződés arra, hogy munkájukat csak a legmagasabb etikai standardok alapján végzik, különösen a szexuális egészség vonatkozásában.

    Ajánlatos  minden említett szakember számára képzési minimálprofilt kidolgozni és működtetni.

     

    <Szexológiai  dokumentumok>    <WHO  Ajánlások a szexuális egészség védelmére>    <Háttér és célok>    <Fogalmi keretek  -- és szexuális  jogok>    <Akciók és  eljárások a szexuális egészség  védelmében>    <Függelék I : Szexológiai Világszövetség:  Nyilatkozat a szexuális jogokról>    <Függelék II : A nemi úton terjedo fertozések etológiai osztályozása>    <Függelék III : Az átfogó szexuális nevelés fo céljai és jellemzoi>    <Függelék IV : Kurrikulum az egészségügyi szakemberek szexológiai képzéséhez>    <Függelék V: A szexuális egészség  szakirodalmi forrásai