Fogamzás

Petesejt és spermium

1: Sejtmag 2: Plasma membrane 3: Zselé réteg

A női nemi sejt: petesejt
A női nemi sejtet petesejtnek hívják (ovum). A petesejtet a női gonádok vagy nemi mirigyek (ovárium= petefészek) termelik, s ezek az emberi test legnagyobb sejtjei. Szabad szemmel is láthatóak, lévén kb. akkorák, mint a pont e mondat végén. A petesejt és a spermium között igen nagy a méretbeli különbség. Három spermium együttes hossza adná ki a petesejt átmérőjét, de a petesejt tömege 85,000-szer nagyobb mint a spermiumé. (A petesejt termelésének részleteiért klikkeljen ide.)
A petesejt kör alakú és huszonhárom kromoszómát tartalmaz, amelyek a nő örökletes vonásait hordozzák, köztük található egy X-kromoszóma. (Ezzel szemben a spermium X-kromoszómát, vagy Y-kromoszómát is hordozhat.) Ha a petesejt olyan spermiummal egyesül, amely csak X kromoszómát tartalmaz, akkor az újszülött lány lesz. Ám, ha a petesejt egy Y kromoszómát hordozó spermiummal egyesül, akkor az újszülött fiú lesz. Vagyis a gyermek nemét nem a petesejt tartalma határozza meg, hanem a spermiumé. A petesejt nem hagyja el a nő testét, hogy egyesülhessen egy spermiummal. Ehelyett a spermiumnak kell a petesejthez jutni, hogy a fogamzás lehetővé váljon.
A pubertás során éretté vált női nem mirigyek rendszerint havonta csupán egyetlen petesejtet bocsátanak ki. Összmennyiségük a nő élete során még így is eléheti, sőt, meg is haladhatja a 400-at. Nyilvánvaló, hogy túlnyomó többségük sohasem termékenyül meg, s így nem kap szerepet egy aktuális fogamzásban; ehelyett egyszerűen szétesik és felszívódik.