Tunéziában Nefzawi  sejk "Illatos kert"  címmel  megírja a szeretkezés  arab  kézikönyvét.  Ez hasonlít a  "Káma Szutrára", de még  részletesebb. A  könyv egy  része azonos nemuek szerelmét  tárgyalta, de késobb ezt kihagyták  és  elveszett.

Itália lesz a  modern, tudományos  anatómia  szüloföldje. Leonardo da Vinci az elsok  között  végzett anatómiai Vizsgálatokat  halottak  boncolása révén. Leírta a  belso nemi szerveket, a közösülést és terhességet, s ezekrol  pontos anatómiai  rajzokat  készített.

Andreas  Vesalius tette  közzé az emberi anatómia elso,  egzakt tankönyvét.  A késobbi  anatómusok  folytatják  a vizsgálatokat  és  a belso  nemi  szervek megismerését.

Gabriele Fallopio írja le eloször  a petevezetéket  (tubae  uterinae Fallopii),  Regnier  de  Graaf a  graf-tuszot és a  noi ejakulációt, Caspar Barthelsen (Bartholinus)  a Bartholin-mirigyeket,  William  Cowper pedig  a Cowper-mirigyeket.

A  16. Század  végén Pierre de Bourdeille francia  nemes, Brantôme abbéja megírja  a "Gáláns hölgyek  élete"  címu  emlékkönyvét,  amely sok érdekes  és  szórakoztató  szexuális élményt  tartalmaz.

1642-ben J. B. Sinibaldus orvos  Rómában megírja  "Genantropoeia" címu muvét. Ez egy  átfogó  tankönyv, amely a  szexuális  anatómiát és  a szexuális  ingerlést is tárgyalja.

Az emberi spermasejtet Anton  van Leeuvenhoek pillantja  meg  eloször mikroszkóp alatt, 1677-ben.