Interszexualitás - Bevezetés

Biológiai  lábjegyzet: növények és állatok

Mielőtt az emberi interszexualitást részletesebben megtárgyalnánk, hasznos lehet legalább egy futólagos pillantást vetni az alacsonyabbrendű állatok „hermefroditizmusára”.  Vannak növény- vagy állatfajok, amelyek mind férfi, mind női nemi szervekkel rendelkeznek, így növelik túlélési esélyeiket.  A biológusok ezeket a fajokat „hermafroditikusnak” nevezik. A rengeteg hermafroditikus növény mellett igen sok kettős nemű állat létezik, különösen a gerinctelenek és a halak között. Egyesek akár nőstényként, akár hímként párosodnak, mások a helyzettől függően változtatják nemüket. Ez sajátos példája az élet rendkívüli változatosságának Földünkön.

• A phylum Platyhelminthes nevű féreg hímként vagy nőstényként tud működni, tojásokat rak, vagy  spermiumot juttat társaiba, amelyek szintén hímként vagy nőstényként viselkednek.
• A Hypoplectrus nevű hal képes egyszer hímként spermiumokat termelni, máskor pedig nőstényként tojásokat rakni.
• A Fekete-tengeri sügér életét nőstényként kezdi, később viszont hímmé változik.

Balról: 1. A phylum Platyhelminthes (természetes mérete: ca. 4cm/1.5 inches) 2. A Hypoplectrus 3. A Fekete-tengeri sügér

Ám ahogy felfelé haladunk az evolúciós létrán, ez a hasznos hermafroditizmus egyre ritkábbá válik. A nőstény és hím jellemzők megléte egy emlős testében atipikus, problematikus fejlemény. A legjobb példát jól ismerik a marhatenyésztők. Az ún. „freemartin”  egy nőstény borjú, amely megszületése előtt bizonyos hormonokat megoszt hím ikertestvérével. Ezek a „maszkulinizáló”  hormonok aztán megakadályozzák nőstény nemi szerveinek normális fejlődését.  Az eredmény csaknem mindig sterilitás.  Szerencsére az ikerterhesség ritka a marháknál.Itt elég ez a néhány emlékeztető.  A következő szöveg az emberi interszexualitásra szorítkozik.