Terhesség

A terhes nő: lehetséges problémák és komplikációk:
Prenatális tesztek

Ultrahangos vizsgálat
Az igen magas frekvenciájú hanghullámok használata, az ultrahangos vizsgálata egy képernyőn „élő” képet mutat a fötuszról. A hanghullámok a méhre irányulnak, amelyben körüljárják a fötusz testét, s mozgó elektronikus képet hoznak létre. Ennek érdekében egy „átvezetőt” (transducer) helyeznek a nő alhasára, ahol az körben mozgatható, hogy különböző szögből láthatóvá tegye a magzatot. (A terhesség korai szakaszában a transzducert a hüvelybe helyezik.) Az ultrahangos vizsgálat egyszerű és fájdalommentes eljárás. Az anya általában egy kinyomtatott képet is kaphat saját magzatáról. Gyermekének első „baba-képe” a szonogram. A vizsgálóeszköz újabban továbbfejlesztett változata már háromdimenziós képeket is képes alkotni, ám ez a 3D technológia még nem mindenütt hozzáférhető. Az ultrahangos vizsgálat révén megállapítható a fötusz nagysága, az esetleges ikerterhesség, a placenta helyzete és a magzatvíz mennyisége. De megállapítható a méhen kívüli terhesség és néhány más probléma is. Például valószínűsítheti bizonyos szülési hibák előfordulását, de önmagában nem képes minden abnormalitást azonosítani. Ha felmerül az ilyen hibák reális veszélye, akkor további tesztek és genetikai konzultáció válik szükségessé.Az ultrahangos vizsgálat lehetővé teszi a magzat nemének megállapítását is, általában a terhesség 15. hete után, de néha még korábban is. Ez a lehetőség visszaélésekre ad alkalmat néhány országban, ahol sok nő lány helyett inkább fiút szeretne szülni. Igy a női fötuszokat abortálják, hogy aztán egy új terhességben az ultrahangos vizsgálat révén kimutatható legyen a hímnemű magzat. Az utóbbi években ez néhány országban a nemek arányának eltorzulásához vezetett, vagyis a fiúgyermekek számának aggasztó túlsúlyához, akik felnőve nehezen találnak maguknak női partnert az otthoni környezetükben.