Terhesség

Az embrio és a főtusz fejlődése

Az embrio
TAz embrio szó (görögül: belülről duzzadó) a növekvő organizmust jelenti, életének második hetétől a nyolcadik hétig. Ezalatt egy apró sejtcsomóból egy hüvelyknyire (2,54 cm) fejlődik. Ennek során a placenta (méhlepény), egy sajátos szerv kezd kialakulni az embrio és a méhfal között. Az embrio a köldökzsinór révén kapcsolódik a placentához.
(A köldökzsinór még a szülés után is kapcsolódik a placentához, amelyet aztán eltávolítanak a méhből. Ezért ezt utószülésnek is hívják.) A placenta szűrőként és gátként működik. Lehetővé teszi, hogy az embrio ( és később a fötusz) táplálékot és oxigént vegyen fel a nő véréből, s eltávolítja a széndioxidot és más hulladékot a magzat véréből. Ugyanakkor azonban a két vérkeringés teljesen különálló marad.
Életének első hónapjában az emberi embrio hasonlít más, olyan emlősállatok embrióihoz, mint a kutya, a macska vagy a sertés. A második hónap során aztán lassanként emberi vonásai alakulnak ki: felismerhetően emberi arc, kezek, lábak, kézujjak és lábujjak. Lábai között a nemiszerv kezdetleges formái tűnnek fel, bár még nem különböznek (vagyis fiúnál és lánynál egyformák). Amikor aztán az egész, fejlődő organizmus egyértelműen emberivé válik, az embrio átlép a fötális fejlődés szakaszába.