A szexológia globális jövojérol

Jegyzetek

A világ országai közül Kína rendelkezik a legosibb szexológiai hagyományokkal, a szexuális egészség olyan irodalmával, amely több ezer éve keletkezett. Sajnos, e tiszteletre méltó hagyományt már elfeledték, foleg a negativ nyugati hatások következtében. Ám Kínának, mint világhatalomnak mai politikai és kulturális megerosödése folytán sok kínai visszatér országának kulturális hagyományaihoz. Ugyanakkor segítenek a nyugatiaknak a korábban szuk látóköru kulturtörténeti szemlélet kiszélesítésében. Különösen tisztelt kollégám, Liu Dalin professzor tett sokat számtalan publikációjával, vándor-kiállításaival és múzeumával annak érdekében, hogy ráébressze a világot Kína gazdag szexológiai örökségére. Ezért igen jelentos sot szimbolikus esemény volt, amikor a 14. Szexológiai Világkongresszust Hong-Kongban rendezték, amely hosszú, idegen uralom után visszatért Kínába.

A múlt felidézése

Néhány személyes megjegyzés: 15 éve jöttem eloször Sanghajba Liu Dalin professzor meghívására, hogy segítsek Kína elso, országos szexológiai felmérésében. Azóta visszatérhettem néhányszor és tanúja lehettem a reformok gyorsaságának és meglepo eredményeinek. Minthogy Berlinben élek, ez a mostani látogatás számomra különleges jelentoségu. Mint ismerete, a modern nyugati szexológia Berlinben keletkezett, a 20. század kezdetén. Berlin volt a szüloföldje az elso szexológiai folyóiratoknak, szervezeteknek, kongresszusoknak, sot, az elso szexológiai intézetnek. Eme új tudomány felvirágzása sok tudós muve volt, de köztük a legfontosabb volt Magnus Hirschfeld, berlini orvos.

1930-ban Hirschfeld világ körüli eloadó körútra indult, hogy bemutassa ezt az új tudományt sok országban, így az USA-ban, Kelet-Ázsiában, Indiában, a Közel-keleten és a mediterrán országokban. E két éves út során, 0931 nyarán Kínába is eljutott, s minden kínai egyetemen eloadást tartott. Egy régi fényképen Beijing egyetemén is látható. Ezen a fényképen Hirschfeld utolsó tanítványa és örököse, Li Shiu Tong, egy fiatal Hong-Kong-i orvostanhallgató is látható.

Ez a kínai egyetemista elkísérte német mesterét az eloadói körút további állomásaira: Indiába, Egyiptomba, Palesztinába, Görögországba és Svájcba. Sot, vele volt 1935-ben is, amikor Hirschfeld Franciaországban hirtelen és váratlanul meghalt. Minthogy mestere gyermektelenül és számuzetésben halt meg, Li Shiu Tong lett Hirschfeld örököse a szó minden értelmében. Nemcsak anyagi javait örökölte, hanem szellemi örököse is lett, s folytatni próbálta munkáját. Sajnos, Hirschfeld halálakor az új tudomány sorsa tragikus fordulatot vett. Közben ugyanis a náci mozgalom Németországban nagyon megerosödött. Hitler és a nácik fanatikusan ellenezték Hirschfeld és más szexológusok liberális szexuálpolitikáját, a szexuális nevelést, a nemek egyenloségét, a jogi reformokat, a legális fogamzásgátlást és abortuszt és mindazt, ami gátolta a repressziv és rasszista céljaik elérését. Minthogy Hirschfeld nemcsak szocialista, hanem zsidó is volt, a nácik régóta célpontjuknak tekintették, s amikor visszatért Európába, túl veszélyes lett volna hazatérnie. Kínai tanítványa így váratlanul zavaros helyzetbe került, amit aligha tudott megérteni. Ahelyett, hogy megkezdhette volna tervezett tanulmányait Berlinben, Hirschfeld világhíru intézetében, Li Shiu Tong a számkivetettek társaságában találta magát, országról országra vándorolt Németország helyett. Azt is látta 1933-ban egy filmhiradóban, hogy a nácik lerombolták Hirschfeld intézetét, könyvtárát pedig nyilvánosan elégették.

Amikor Hirschfeld 1935-ben, Nizzában meghalt, kínai tanítványa csak néhány böröndöt és könyvet örökölt tole. Európa politikai helyzetének rosszabbodása láttán Li Shiu Tong Svájcba ment, s Zürichben folytatta orvosi tanulmányait. A második világháború során az amerikai Harvard egyetemen is tanult, de háború után visszatért Zürichbe. Megpróbált utána nézni Hirschfeld örökségének Berlinben, de elutasították. Ezután visszatért Hong-Kongba, ahol nyoma veszett. Késobb azt hallottuk, hogy emigrált Kanadába és ott halt meg.

Az elso német-kínai kooperáció kudarca után azonban napjainkban újra együtt muködünk, s az elektronikus technológia fejlodésének köszönhetoen ma sokkal nagyobb esélyünk van a sikerre, mint Hirschfeld idejében. Sot, ma a szexológia jövoje is nagyon bíztató, s ha meg merjük ragadni az elottünk feltáruló lehetoségeket, akkor világméretekben forradalmasíthatjuk a szexuális egészségnevelést.

Pillantás a jövobe

Sokan azt hiszik, hogy az elektronikus forradalom az emberek szexuális viselkedését is forradalmasítja. Azt remélik, vagy attól félnek, hogy az internet drasztikusan megváltoztatja a szexuális kapcsolatokat, s ezzel vége lesz a szokásos udvarlásnak, házasságnak és családi életnek. Ám ezzel nem értek egyet, s azt hiszem, hogy legtöbb kollégám, akik ismerik az emberi nemiség történelmét, hozzám hasonlóan gondolkoznak.

Változó attitudök – változatlan viselkedés

Végül is az emberi természet szexuális oldala igen hosszú és fokozatos fejlodési folyamat eredménye. Ahogyan azt Kína, Afrika és Európa legosibb korajzai és barlangképei illusztrálják, az emberi faj legkorábbi szexuális viselkedése valójában nem nagyon különbözött a maitól. Persze a szexuális viselkedés szociális szervezodése -- más jellegu viselkedésekhez hasonlóan -- sokat változott a történelem során. Ám ez nem jelenti, hogy maga a viselkedés is megváltozott. Bár még vannak bizonyos kételyek a prehisztorikus korajzok jelentését illetoen, az elso írásos feljegyzések már egyértelmuek. Az ember nemi életérol is kezdettol fogva készültek feljegyzések, akár közvetlenül vagy közvetve, s kiderült, hogy ez mindig és mindenütt hasonló volt. Ám az ember lassan és keservesen azt is megtanulta évezredek alatt, hogy élete megszervezésének vannak értelmesebb módjai is. Igy idorol idore megtörte a tabukat, szakított korábbi hiedelmeivel, s megváltoztatta a hagyományos törvényeket és szokásokat. A tradiciók ilyen mellozése még a globális kommunikáció mai, új korszakában is szükségessé válik. Ettol ugyan nem fog megváltozni maga a szexuális viselkedés, de segít bennünket szembenézni a jövo kihívásaival.

Néhány valószínu változás

Egy nagyobb változást könnyu elore jelezni.: a férfiak és nok fokozott egyenloségét. Vagyis megvalósulnak a Nemzetközi Nokonferencia (Beijing, 1995) határozatai. Ez ugyan nem egyidejuleg történik minden országban, ám az általános trend visszafordíthatatlannak tunik. De említhetnék néhány további példát is.

Törökországban nemrég alaposan megreformálták a bünteto törvénykönyvet. Ez eredetileg bunténynek minosítette a házasságtörést. Ám minthogy Törökország felvételét kérte az Európai Unióba, ennek mai tagjai közölték, hogy Törökország felvétele nem lehetséges, amíg ilyen törvényei vannak. A török törvényhozás ezért kihagyta a házasságtörési törvényt a reform-csomagból. Az viszont nyilvánvaló, hogy sem egy új törvény, sem annak hiánya nem változtatja meg a házasságtörések elofordulását. Egyszeruen arról van szó, hogy más európai országok tapasztalatai nyomán a törökök megértették, hogy nem célszeru bebörtönözni a a házasságtöro férjeket és feleségeket. Ez ugyanis több problémát teremtene, mint amennyit megoldana.

Másik példa a homoszexuális viselkedés büntethetoségének eltörlése számos nyugati országban. Ismét csak a tapasztalat mutatta meg, hogy az ilyen viselkedés bunténnyé minosítése sokakat hazugságra kényszerít, s az ilyen hazugságok komoly akadályai az AIDS-prevenciónak.. Csaknem lehetetlenné teszik, hogy az epidemiológusok megbízható adatokhoz jussanak. Ezért a közegészségügyi tisztviselok a homoszexuálisok diszkriminációjának megszuntetését sürgetik. Sot, Nyugateurópában már nyiltan bevallja, hogy „meleg”, s ez nem veszélyezteti karrierjüket. Sot, az olyan városokban, mint Párizs, Hamburg és Berlin, homoszexuális polgármestereket választottak. A városállamok esetében, mint Hamburg és Berlin, ezek a polgármesterek egyben parlamenti képviselok is.

További példa a prostitúció dekriminalizálása a legtöbb európai országban. A prostitúciót gyakran „a világ legosibb foglalkozásának” nevezik, amely eddig a világ minden részében elofordult. Bünteto szankciókkal történo elfojtásának kísérletei egyre inkább hiábavalónak bizonyultak. Ám mivel a prostitúciónak olyan sokféle arculata és bonyodalma van, Európának még nem sikerült egységesen kezelnie azt. Svédország és Hollandia például teljesen különbözo módon közelítik meg. Hollandia megpróbálja rendes foglalkozásként kezelni, egészség- és társadalom-biztosítással. Svédország úgy próbálja megszuntetni, hogy a prostituáltak ügyfeleit bünteti. Ám elobb-utóbb kialakul egy közös politika. Végül is, a mai AIDS járvány és más, szexuális úton terjedo betegségek elleni küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha a prostituáltak és ügyfeleik együttmuködnek az egészségügyi hatóságokkal. Egy ilyen kooperáció azonban lehetetlen, ha ez a szexuális tranzakció az illegalitás homályában marad.

Összegezve: a szexuális viselkedés mindig ellenállt a váultozásnak, a régebbi és újabb forradalmi változások ellenére. Csak az változott, ahogyan a társadalmak bántak vele, s ez valószínuleg még inkább változni fog. Mindnyájan arra kényszerülünk, hogy a szexet racionálisabban kezeljük. Ez azt jelenti, hogy képesek legyünk tanulni a tapasztalatból. El kell kerülnünk újabb, felesleges problémákkal szaporítani a már meglevoket. Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy a szexuális viselkedés mindig új – legális vagy illegális – formákban jelentkezhet, s ezek újabb szociális reagálásokat provokálnak.

A szexuális kisebbségek láthatóbbá válnak

Például jónéhány, korábban stigmatizált szexuális kisebbséget jobban elfogad a társadalom, mert az internet lehetové teszi, hogy bemutassák magukat a közvéleménynek. Ezek a törekvések már érvényesülnek azokban az országokban, ahol az orvosok megtanulták, hogy óvatosabban kezeljék az interszexuálisokat és transszexuálisokat. Sot, idoközben több kormányzat engedélyezte, hogy a transszexuálisok törvényesen módosíthassák személyi igazolványukat az új nemi azonosságuknak megfeleloen. Ami a homoszexuálisokat illeti, egyre erosödik az azonos nemú párok legális együttélését vagy akár házasságát engedélyezo trend. Az USA.ban ugyan ez még ellentmondásos megítélés alá esik, de néhány európai országban az azonos nemuek házassága már tény, s a legújabb kormányváltás után a jelek szerint Spanyolországban is engedélyezik ezt.

Jelent ez változásokat az európai szexuális viselkedésben? Egyáltalán nem. Viszont változást jelent abban, ahogyan reagálunk ezekre. Egyesek számára, különösen bizonyos vallási hagyományorzok számára azonban akár forradalmi változást is jelenthet. Ám egy fokozatosan egységesülo világban az ilyen változások valószínuleg nem maradnak elszigeteltek. Mindenesetre nem állítom, hogy bármely lehetséges és valószínu változás kedvezo hatású lesz. Csupán azt mondom, hogy magában az emberi szexualitásban nem lesznek nagy változások. Ez egyszerre megnyugtató és kijózanító gondolat. Végül is nem minden szexuális viselkedés volt, vagy lesz jó. Egy jelentos részük destruktiv volt és mindig az marad, s ezért kötelességünk fellépni ellenük. Ezzel kapcsolatban kedvezo megállapítást tehetek: Az elektronikus forradalom képessé tesz bennünket a prevencióra és a szexuális egészség minden eddiginél hatékonyabb elosegítésére.

A szexuális egészség erosítése

A szexuális egészség elso modern definiciója 1975-ben jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos dokumentumában, amely annak védelmére is ajánlásokat tett. Azóta a WHO és más szervezetek többször is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, s általában egyetértés van abban, hogy a szexuális egészség védelme minden országban fontos feladat. Ezt sok tényezo indokolja; az egyik legfontosabb a mai AIDS járvány, amely a világ számos régiójának gazdasági és politikai stabilitását veszélyezteti. Minthogy eddig sem védooltás, sem biztos gyógyszer nincs az AIDS ellen, érdemleges esélyt csak az átfogó szexuális egészségnevelés biztosít.

Ezuttal nem kívánom részletezni a szexuális egészség definicióit, a WHO aajánlásait, vagy az AIDS-prevenció módszereit. Ehelyett szeretném felhívni figyelmüket a lehetséges megoldásokra, vagyis az elektronikus média rendkívüli lehetoségeire a szexuális egészségnevelés terén.

Az internet lehetové tette, hogy a tudományos ismeretek mindenkihez eljussanak. Ez különösen fontos olyan vidékeken, ahol nincs elég iskola, foiskola, egyetem és könyvtár. Az elektronikus média segítségével elérhetünk többszáz millió intelligens és motivált fiatalt, akiknek eddig nem volt lehetoségük tovább tanulni. Vagyis egy valódi forradalom küszöbén állunk, amely átalakítja a tanítás és tanulás hagyományos formáit, és eléri a világ népességének igen széles, korábban hátrányos helyzetu rétegeit. Ám e forradalom csak akkor lehet sikeres, ha a tudomány mai örzoi – a tudósok, kutatók, tanárok, könyvtárosok és egyetemi tisztségviselok – megértik valódi jelentoségét, s ennek megfeleloen dolgoznak.

Az elektronikus forradalom néhány aspektusára szeretném felhívni a figyelmet. Eloször az ismeretátadás néhány új alapelvérol szólok, aztán igyekszem ezeket a szexológiára alkalmazni.

Az internet, mint globális médium

Elég nyilvánvaló, hogy az internet globális médium, de sokan még nem látják ezt, vagy nem tudják, mit jelent. A világ számtalan egyetemének weblapja még nem egyéb, mint kibovített bankkártya. Tartalmazza a saját címüket, ismerteti a szervezeti felépítést, felsorolja a tandíjakat és a tanulási lehetoségeket, s mindezt egyetlen nyelven, a saját országuk nyelvén. Néha közölnek egy-két fotót az egyetemrol vagy a tanszékvezetokrol, de ez minden. Sohasem fordul elo, hogy hasznos, tudományos információkat közölnének, méghozzá egyidejuleg több nyelven. Egyszeruen nem tartják kötelességüknek, hogy szabadon hozzáférhetové tegyék azokat az ismereteket, amelyekkel rendelkeznek. Ezzel szemben saját szellemi tulajdonuknak tartják azokat, amelyeket aztán megfelelo áron el kell adniuk saját hallgatóiknak.

Ám idoközben az internet már ingyen nyújt hatalmas mennyiségu tudományos információt. Nemcsak a legtöbb vallási, irodalmi, politikai vagy tudományos „klasszikus” érheto el szabadon, hanem sok tudományos folyóirat, állami vagy magánjellegu útmutatók, szótárak és enciklopédiák is. Nagy, nemzetközi szervezetek, mint az UN (Egyesült Nemzetek) és a WHO, állami szolgálatok és számtalan magán alapítvány, szervezet és érdekcsoport közöl helyzetelemzést, kutatási eredményeket stb. Azonkívül sok fontos újságnak is van ingyenes internet kiadványa. Igyy már az információk rendkívüli sokasága ingyenesen hozzáférheto. Biztosak lehetünk abban, hogy a jövo még többet fog nyújtani.. Ma egy gyorsan növekvo, világméretu mozgalom követel „szabad hozzáférést” minden tudományos információhoz, beleértve a mindmáig hozzáférhetetleneket is.

„Szabad hozzáférés”

A szabad hozzáférés igényét egyre inkább támogatják a tudósok, sot, még egyes politikusok is, akik néhány országban vagy éppen nemzetközi szinten elokészítik azokat az új törvényeket, amelyek figyelembe veszik ezt az igényt. Hogy meddig jutottak ezek a jogi reformok, az késobb derül ki, de az már nyilvánvaló, hogy egyre több tudományos szerzo publikál az interneten anélkül, hogy tiszteletdíjat kérne ezért. Ok inkább több olvasót, mint több bevételt igényelnek, de tény, hogy sok, hagyományos akadémiai kiadvány sem hoz komoly bevételt. Ugyanakkor a pénzügyileg gyengélkedo könyvtárak csökkentik könyvbeszerzéseiket és nem rendelik meg a drága folyóiratokat. Ugyanakkor elkezdik digitalizálni saját állományukat, hogy hozzáférhetové tegyék azt az interneten. Néha csak egy adott kör számára engedélyezik az olvasást, máskor viszont a korlátlan használat a végso cél. Nem kívánom részletezni ezt a mai globális trendet, csupán megállapítom, hogy olyan új lehetoségekkel gazdagít, amelyek még néhány éve is elképzelhetetlenek voltak.

„E-learning”

Sok egyéb mellett az internet a táv-oktatást is forradalmasítja. Az elektronikus tanulás – az ún. e-learning – teljesen új lehetoségeket teremtett a hallgatók és az oktatók számára. Már van néhány online egyetem, amelynek nincs kollégiuma, nincsenek eloadó-termei, könyvtárai vagy más fizikai létesítményei, kivéve egy iroda-épületet és egy nagy elektronikus szervert. Tanszék és személyzet települhet bárhol, minthogy a hallgatókkal online kommunikálnak. De ezek a hallgatók is akárhol élhetnek, akár távoli országokban is. Nem kell oda menniük az oktatásért és a díjak befizetéséért, mégis kapcsolatban maradhatnak professzoraikkal és évfolyamtársaikkal, megvan a tananyaguk, sot, le is vizsgázhatnak – s mindezt otthon, a számítógépük képernyoje elott ülve. A tanulható tárgyak a matematikától a közgazdaságtanon, üzleti adminisztráción, jogtudományon keresztül akár a pszichológiáig terjedhetnek. Már néhány hagyományos egyetem is felismerte ezt a piacot és megnyitotta elso online távoktatási programját, például szexuális egészségnevelésbol. Lehet, hogy ezt még fél-szívvel, szuk látóköruen, következetlenül és önkorlátozóan próbálgatják, de olyan precedenseket teremtenek, amelyeket érdemes szemügyre venni.

2001-ben a WHO , a Pan-American Health Organisation és a World Association for Sexology (WAS) együttesen kiadta a szexuális egészség elomozdítását célzó „akciótervét”, amely két fo célt szolgál: „Az egész népesség átfogó szexuális nevelését” és „a szexuális egészséggel foglalkozó szakemberek továbbképzését és támogatását”. Ennek érdekében az akcióterv körülírja az ilyen képzések követelményeit és módszereit, sot, alap-tanterveket is közöl, amelyeket csak le kell másolni az érintett intézményeknek és szervezeteknek. Mindez természetesen szabadon hozzáférheto az interneten.

A szexológia számára ez a jövo nagy lehetoségeit nyitja meg. Végül is, a mi munkánk mindig interdiszciplináris és nemzetközi jellegu volt. Felkészülten figyeljük a felhívást, s nem akarjuk „újra feltalálni a kereket”. A fo alapelvek megvannak, a sztenderdeket lerakták. Csak az egyéni törekvéseket kell egyesítenünk, s a WHO útmutatását követve az internet segítségével elérhetjük a legszélesebb köru hallgatóságot.

Ám ennek érdekében két fo szabályt kell követnünk:

1. Minden e-learning kurzusnak szabadon elérhetonek kell lennie bárki számára és bárhol a világon. Vagyis nem lehet eloírni az elozetes regisztrációt, díjfizetést vagy jelszó-használatot.

2. A tananyag legyen elérheto a legrégibb, legkezdetlegesebb számítógépekkel is a világ bármely pontján. Vagyis nem szabad olyan speciális szoftver programokat használni, mint a Java Script vagy a Flash és egyéb technikai furcsaságok.

Az elso szabályt túl gyakran megsértik a szuk látóköru egyetemi adminisztrátorok, mivel azt hiszik, hogy csak a „jogosult” felhasználók korlátozott hozzáférése biztosíthatja a bevételt. A második szabályt azok a tájékozatlan tartalomközlok sértik meg, akik egyszeruen megvesznek mindent, amit a profit-éhes tervezok és szoftver-gyártók ajánlanak nekik. Valójában a legtöbb technikai furcsaság felesleges és lehetetlenné teszi, hogy a szegényebb hallgatók is elérjék a tananyagot.

Ezzel szemben a jövo-orientált, valóban globális e-learning program szabadon hozzáférheto tartalmakat kínál, egyszeru tervezéssel és könnyen értheto strukturával. Csak ilyen módon lehet elérni a lehetséges hallgatók millióit az elmaradott, szegény országokban. Holott éppen ennek az állandóan növekvo népességnek van legnagyobb szüksége a kurzusokra Másrészt, ha elértük oket, akkor ez dönto különbséget eredményezhet világszerte a szexuális egészség állapotában.

Az online oktatás finanszírozása

Az ingyenes és globális egészségnevelés víziója láttán persze sokakban felmerül a kérdés: Kik fogják megfizetni ennek az árát? Erre két válasz is van.

1. Az elso választ néhány mai példa adja, amelyek közül csak egyet említek. Az utóbbi években a Harvard Medical School ingyenes információt biztosított az interneten az egészség és betegség minden aspektusáról, a szexuális egészséget is beleértve. Ezek az információk olyan pontosak és átfogóak, hogy a Harvard ezzel megelozte minden lehetséges vetélytársát, s most vitathatatlanul tartja az elso helyet, mint a lehetséges egészségügyi problémák információ-forrása. Ezt egy hatalmas szponzor, egy élet- és balesetbiztosítási társaság tette lehetové. Ez a szponzor nem próbálta befolyásolni a website tartalmát. Igy az egész projekt mintául szolgálhat másoknak. Ám a Harvard ingyenes információja csak angol nyelven hozzáférheto, s nem az államilag elismert oktatás céljára tervezték. Mindeddig egyetlen jelentosebb szponzor sem támogatott ingyenes online egyetemi kurzusokat; talán, mert még egyetlen egyetem sem fejlesztett ki ilyeneket.

2. A második válasz a finanszírozás kérdésére egyszeru és nyilvánvaló, bár nem a hagyományos gondolkozásúak számára. Az egyetemeknek azért érdemes beruházniuk az ingyenes kurzusok kifejlesztésébe, hogy aztán ez boségesen megtérüljön, hiszen a világ minden részébol vonzani fogja a távoktatásért fizeto hallgatókat. Az internet minden tudományos információt hozzáférhetové tehet, ám csak az egyetemek adhatnak diplomákat. Vagyis: ha a hallgató már látta a kurzusokat és kezdte értékelni azok minoségét, akkor választhatja azok megtanulását egy hivatalos „bachelor”, „master” vagy éppen doktori program részeként. A távoktatás résztvevoinek teljesíteniük kell bizonyos követelményeket, regisztrálniuk és tandíjat fizetniük kell a meghatározott számú szemeszterekért. Az egyetem a maga részérol hozzá teheti saját anyagait a kurzusokhoz, s bevezetheti a kölcsönös, interaktiv kommunikációt. Minthogy a lehetséges hallgatók száma igen magas, a tandíj olyan alacsony lehet, hogy az csaknem mindenki számára teljesítheto marad. Az ilyen távoktatás hallgatóitól származó bevétel viszont jóval magasabb lehet, mint amennyi eddig elérheto volt.

Kétségtelen, hogy a lehetséges elektronikus hallgatók nagy száma kihívást jelent a hagyományos módon muködok számára. Ám itt az ideje átgondolni, hogyan reagálhatunk erre a kihívásra. Ha komolyan vesszük a szexuális egészség erosítését világszerte, akkor meg kell találnunk a módját, hogyan bánjunk a saját és sok más országból származó hallgatók lehetséges áradatával. Vagy elutasítsuk oket, csak mert még felkészületlenek vagyunk?

Világméretu versengés

Minthogy ugyanazok az ingyenes kurzusok képezhetik az alapján különbözo országok különbözo programjainak, nyilván versengés keletkezik az egyetemek között, amelyek megpróbálják magukhoz vonzani a legtöbb és legjobb hallgatókat. Ebben számos tényezo fog szerepet játszani; az egyetem neve és tekintélye, tanárainak tudományos fokozata, az oktatás ára, az online program interaktiv komponenseinek minosége, az egyes hallgatókra fordított figyelem stb. A tényezok szerencsés együttese esetén egyes, korábban ismeretlen, kis foiskolák bizonyos tudományágakban nemzetközi ismertségre tehetnek szert, míg a ma világhíru iskolák a háttérben maradhatnak. Mindenesetre azoknak az egyetemeknek, amelyek nehezen hozzáférheto programokkal dolgoznak, tudniuk kell, hogy vetélytársaik az ingyenesen hozzáférheto kurzusok. Hiszen ezekhez az o fizeto hallgatóik is hozzáférnek, s összehasonlítva azokat, csak akkor fizetik tovább a saját egyetemük kurzusaiért, ha azok jobbak a többinél.

A foiskolák és egyetemek mellett a különbözo szakmai szervezetek is egyre inkább alkalmaznak e-learning programokat tagjaik továbbképzése érdekében. Sok ilyen szervezet tanusítványt vagy diplomát ad a kurzusait elvégzoknek, s így valamelyest vetélkedik a hivatalos akadémiai programokkal. Ez már egy ideje így van, de az internet megnöveli minden oldal esélyeit és tovább élezi a versengést.

Közben meg kell értenünk az elektronikus forradalom egy másik következményét. Egy professzor, akár tud róla, akár nem, versenybe kerül az elektronika területével. Ez bizonyos értelemben már régóta igaz. A hagyományos könyvtárak mindig lehetové tették a nemzetközi összehasonlításokat, s a hallgatók így megállapíthatták, hogy oktatóik megfelelnek-e a nemzetközi sztenderdeknek és elég korszeruek-e. Ám az internet nagyon megkönnyítette az ilyen összehasonlításokat. Ugyanis azonnal szélesebb területeket fog át. A jövoben a tanárok olyan hallgatók elott tartanak eloadást, akik az internet segítségével minden kijelentésüket azonnal ellenorizhetik. Igy sokan egyszeruen elhagyják az iskolát, ha az nem felel meg a máshol megtalált, magasabb követelményeknek.

A szellemi tulajdonjogok

Az elektronikus forradalom a szellemi termékek eladási árát is kérdésessé tette. Véleményem szerint a tudományos ismeretek interneten történo eladása két okból vall kudarcot:

1. Minden online információ esetén, amit el akarnak adni, van alternativa. A pénért veheto szótárak vagy enciklopédiák helyett mindig akad az interneten ingyenesen elérheto szótár és enciklopédia. Ráadásul az ilyen ingyenes kiadványok mérete és mennyisége egyre növekszik, ahogyan a „szabad hozzáférés mozgalma” erosödik. Ennek folytán a pénzért árult információkat hosszabb távon egyszeruen figyelmen kívül hagyják.

2. Az elektronikus formába helyezett ismereteket könnyu lemásolni és terjeszteni. Még a legexkluzivabb könyv, kutatási jelentés vagy tananyag is hozzáférheto már nemcsak a fizeto hallgatóknak, hiszen ha egyikük lemásolja, akkor percek alatt szétküldheti világszerte bárkinek. Akik pedig megkapták, azok továbbküldhetik újra sokaknak. Lehet, hogy ez tolvajlás, de ezeket a tolvajokat nem lehet utolérni.

Az interneten nem létezik információs monopólium és semmilyen tudományos ismeretet nem lehet néhány privilegizált egyén számára fenntartani. Ezért új módokat kell találni a szerzok érdekeinek védelmére és munkájuk jutalmazására. Zenésze, filmrendezok és más muvészek régóta küszködnek az „elektronikus kalózkodás” problémájával, s úgy tunik, megfelelo megoldást találhatnak. Itt csak a szexológiával kapcsolatban teszek néhány javaslatot

Elektronikus publikálás

A kormányzatok vagy alapítványok által indított szexológiai kutatási projekteket általában a publikálás alkalmával fizették. Tény, hogy néha egyes szexológiai vizsgálatok bestsellerré váltak és jó bevételhez juttatták a kiadókat és szerzoket. Ám ilyen esetek ritkán fordultak elo. A szexológiai kutatás eredményeit általában tudományos folyóiratokban publikálják, s a szerzok ezért nem kapnak tiszteletdíjat. Ebbol adódik a következtetés: a jövoben a szerzok maguk publikálják muveiket az interneten, vagy más szerzokkel együtt szabadon hozzáférheto elektronikus folyóiratot alapítanak. Ettol ugyan még nem lesz pénzük, de több olvasójuk lesz, mint valaha. Az ilyen folyóiratok eloállítása nem kerül sokba, s ez az összeg könnyen összejön a szexológiai szervezetek tagsági díjaiból, ugyanúgy, mint a nyomtatott folyóiratok.

Ennek értelmében a nagy nemzetközi szövetségeknek – a szexológia Latinamerikai, Európai és Ázsiai Szövetségeinek – együtt kellene dolgozniuk néhány globális projekten, világméretu irányítással, speciális tananyagokkal, bibliográfiákkal, szótárakkal és enciklopédiákkal. Már vannak jó modellek az ilyen projektekre, de ezek korszerusítésre és kibovítésre szorulnak, s ezt hosszabb távon csak a folyamatosan együtt dolgozó teamek biztosíthatják. Különlegesen nagy projekteket a Szexológiai Világszervezet is kezdeményezhet és koordinálhat.

Persze ezek bármelyike csak úgy lehetséges, ha az egyetemek, az állami szervezetek és alapítványok felkészülnek néhány adminisztrativ szerkezetük modernizálására. Például, amikor a kutatók saját elektronikus kiadójukká válnak, szükségük van programozókra és tervezokre, s ezeket az új munkahelyeket meg kell teremteni. A hagyományos egyetemi kiadók is segíthetnek ebben, ha maguk is nyitnak egy „második, elektronikus frontot”. Végül is egy elektronikus szöveget könnyebb és sokkal olcsóbb korszerusíteni és javítani, mint egy nyomtatottat. A szerzok ma rögtön ki tudják javítani a gépbe írt szöveget. Ha pedig széles köru olvasótáboruk van, magasabb fizetést kaphatnak. Ám, ha nincs szponzor, a szabadon hozzáférheto kurzusok és publikációk finanszírozására bizonyos feltételekkel olyan kereskedelmi hirdetések is igénybe vehetok, amelyek nem zavarják az eredeti szöveget.

Az online oktatás gyakorlati szempontjai

Annak a ténynek, hogy az internetnek köszönhetoen ma ingyenes egészségügyi információ küldheto a Föld legtávolabbi régióiba is, olyan messze-ható következményekkel járt, amelyek ugyan nem tunnek fel rögtön, de nem mellozhetok. Például: az e-learning tanfolyamok CD-re is másolhatók és így is terjeszthetok mindazok számára, akiknek van számítógépük, de nincs internet hozzáférésük. A jól tervezett kurzusokat oldalanként is ki lehet nyomtatni, s így egy szövegkönyv nyerheto, amely egyszeru másológéppel sokszorosítható. Még fontosabb, hogy a jövoben ezek a kurzusok megjelenhetnek a mobil telefonok képernyoin is, mert ezek a készülékek egyre inkább átveszik a mai asztali kompjuterek szerepét. Ha komolyan elköteleztük magunkat a szexuális egészség védelmére, akkor erre is fel kell készülnünk. Eddig még sohasem volt lehetoségünk arra, hogy ilyen sok embert ilyen könnyen és gyorsan elérjünk. Különösen a fiatalok igényelnek megbízható információkat a szexuális egészség minden vonatkozásáról, beleértve a nemi úton terjedo betegségeket és azok megelozését. Mi gondoskodhatunk ezekrol az információkról, s ma ez erkölcsi kötelességünk.

Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy ha az információt elküldtük, a továbbiakban nem tudjuk kontrollálni azt. Az e-learning esetében el kell fogadnunk, hogy bárki bárhol felhasználhatja kurzusainkat. Számos ország oktatói minden elokészület nélkül, s anélkül, hogy közölnék velünk, kivetíthetik tanfolyamainkat az eloadóterem falára, s egyszeru klikkeléssel végigvezethetik hallgatóikat annak tartalmán. Nincs szükség tankönyvekre, falitáblákra, diaképekre vagy írásvetítokre, s már minden ott van a képernyon. A hallgatóknak sem kell többé jegyzeteket készíteniük, mert otthon olyan gyakran átnézhetik az anyagot, ahányszor csak akarják. Ha valamiért nem vettek részt az órán, annak anyagát megtalálják a saját számítógépükön.

Felmerül ezért a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán a hagyományos, osztálytermi tanításra. Talán jobb lenne minden alapismeretet e-learning formába konvertálni, s az oktatók és hallgatók közötti személyes interakciókat a szemináriumokra tartalékolni. Kétségtelen, hogy a nagy auditóriumokban tartott, hosszú eloadások ma már sehol sem indokoltak. Minthogy ezek semmilyen interakciót nem tesznek lehetové, eredményesebben taníthatók az interneten, amelyen a hallgatók tetszés szerint tanulmányozhatják az anyagot.

A végso cél: szexuális egészség világszerte

Függetlenül attól, hogy az egyetemek hogyan kezelik az új kihívásokat, a tudomány emberei minden ismeretszerzés és ismeret-átadás végso céljára, az emberi élet javítására koncentrálnak. Az internet hatalmas elorelépés az emberiség életében. A szexológusoknak lehetoség szerint kooperálniuk kell az olyan globális szervezetekkel, mint az UN és a WHO. Például elkészíthetjük a szexuális egészség online könyvtárát, amely a fejlodo országok számára is ingyenesen hozzáférheto lesz, persze úgy, hogy le is fordítjuk azokat. Ilyen fordításokat a szexológiát tanuló hallgatók is készíthetnek, mint tanulmányi feladatuk részét, s így az egyetemnek nem kerül semmibe. Vagyis az internet felhasználása révén nem feltétlenül kell megvárnunk a nemzetközileg hasznos projektek anyagi megalapozását, hanem saját tudományos muködésünk részévé tehetjük azokat.

Szexológiai Archivumunk Berlinben éppen ezt teszi az utóbbi tíz évben, s örömmel üdvözlünk minden kooperációt, amit bárki felajánlhat nekünk. Valóban: e-learning kurzusainkat készítve már sikeresen együttmuködtünk egy amerikai szexológiai szervezettel, egy német és egy magyar alapítvánnyal, továbbá egy egészségtani tanszékkel Hong Kongban. Épp ezek a példák mutatják az irányt, amelyben haladnunk kell. Az elektronikus forradalom jelentéktelenné tette a földrajzi határokat és korlátokat. Az interneten bárki könnyedén kooperálhat bárkivel, s együttesen el fogunk érni egy globális hallgatóságot.

Csak két korlát marad: a nyelv és az intellektuális befogadó-készség. Ezért a szexuális egészségnevelést a leheto legtöbb nyelven kell biztosítanunk, mégpedig különbözo képzettségi szintueknek, az óvodától a foiskolákig.

Úgy tunhet, hogy az „ismeretek kommunizmusa” mellett érvelek: „Mindenki képességei szerint, s mindenkinek szükségletei szerint.” S mindezt anélkül, hogy eloször a profitra gondolnék. Ezt sokan reménytelenül utopikusnak érzik. Ám meg kell gondolnunk, hogy éppen a kapitalizmus hoz létre néha majdnem szocialista eredményeket, s ezt mindig direkt és indirekt módon tette. Mindig jutalmazta az újítást és minden újítás elnyerhette a vásárlók tetszését. Az árak csökkennek, ahogy a kereslet és (foleg) a kínálat növekszik. Ennek eredményeként a piac bovül, s az újítások új ciklusa már szélesebb gazdasági alapra építhet.

Igy a legutóbbi 500 évben az oktatás, amely egykor kevesek privilégiuma volt, egyre inkább sokak jogává vált. Néhány nagy, kézzel írott és illusztrált, borkötésu és nehezen hozzáférheto könyvtol a nyomtatott könyvekig és azok papír-fedelu, tömeges kiadásáig az ismeretek átadása egyre olcsóbbá és demokratikusabbá vált. Az internet egyszeruen csak a legújabb a technikai újítások hosszú sorában, amelyek a népesség egyre nagyobb hányadát érik el. A hercegek magán-támogatásától az ingyenes népoktatásig, az oktatás a társadalmak „nagy kiegyenlítojévé” fejlodött. Az a cél, hogy „mindenkit igénye szerint” ellássunk ismeretekkel még messze lehet, de ma közelebb vagyunk hozzá, mint bármikor az emberi történelemben.

Tetszik vagy nem, a globalizáció visszafordíthatatlan és gyorsuló folyamatának kellos közepén találjuk magunkat. A gazdaság terén ez nyerteseket és veszteseket eredményezett, ám az oktatás terén nem feltétlenül. Sot, ellenkezoleg; legalábbis bennünket, szexológusokat nyero helyzetbe hozott. Az ismeretek mai globalizációja különösen azoknak jü, akiket korábban kizártak a világ intellektuális életébol. Az internetnek köszönhetoen ma kommunikálhatunk velük, elláthatjuk oket a legújabb tudományos információkkal, s így a vesztesek millióit nyertesekké tehetjük. Ennek ára olyan beruházás, amely magas osztalékot fog fizetni mindnyájunknak. Közvetlen hasznunk többnyire indirekt: az ismeretek gyarapodása az életfeltételek javulásához vezethet. A gyarapodó szexuális ismeretek biztosan erosítik a szexuális egészséget.

Mégis van okunk az aggodalomra, ugyanis sok, korábban már felismert szexuális probléma is globálissá növekedett. Akár azt is mondhatjuk, hogy oktatási lehetoségeink épp idoben növekedtek, hogy leküzdhessük a szexuális egészség egyidejuleg növekvo fenyegetettségét. Valójában a probléma és annak megoldása ugyanazon érem két oldala. Például a világ különbözo részein szexuális úton terjedo betegségek új járványát, s különösen az AIDS, amely ma kontinensek szociális stabilitását veszélyezteti, ugyanaz a globalizáció idézi elo, amely kezünkbe adja leküzdésének eszközeit. Az üzleti utazások, a turizmus és a migráció minden eddigit meghaladó mértéke a modern repülogépek, hajók, buszok és vonatok révén elosegítette e betegségek elterjedését az egész világon. A gyors internet kapcsolatok révén ugyan módunkban áll, hogy ezt megállítsuk és legyozzük, ám e küzdelem kimenetele még elég bizonytalan. Ez végso soron az alkalmazkodásunkon múlik. Elég gyorsan megtanuljuk-e, hogyan és mire használjuk az új elektronikus eszközöket? Képesek leszünk-e idoben modernizálni az elavult tudományos struktúrákat?

Ami engem illet, optimista vagyok. Mint egy olyan ország látogatója, amely maga is optimizmust áraszt, meggyozodésem, hogy Kína uttöro szerepet játszhat a szexuális egészség erosítésében. A gyors fejlodés itt evidensebb, mint Európában és az USA-ban. A következo évtizedben Kínában többen fogják használni az internetet, mint bármely más országban, s ezért vezeto szerepe lehet annak gyakorlati alkalmazásában.