Egy  új  berlini Intézet

 Berlinnek, régebbi úttörő szexológiai szerepére emlékezvén, egy bátor lépéssel újra át kellene vennie a nemzetközi vezetést. Ez mindenekelőtt  azt jelenti, hogy itt a szexológiát egyetemi szakká kell tenni. Ennek nem mond ellent a szexológia interdiszciplináris jellege sem. Ezt jól mutatják a különböző tudományágak, pl. a  kriminológia, az archeológia, az ökológia, a valláskritika, vagy a közegészségügy összehasonlítható vizsgálatai is.

Egy új, berlini Szexológiai Intézetnek természetszerűleg  Hirschfeld  nevét kell  viselnie, s az ő régi intézetének előnyeit össze kell kötni a Kinsey-Intézet  és a San Francisco-i  szexológiai főiskola előnyeivel.

FELADATOK

Az új Intézetnek rendelkeznie kell

• 1. egy  jelentős  könyvtárral és  gyüjteménnyel, amely mindenünnen  vonzza a kutatókat;
• 2. egy  kapcsolatépítő  központtal  minden „szexuális kisebbség“ (s nemcsak a homoszexuálisok) számára, hogy segítsen érdekeiket képviselni és a „többség“ felé közvetíteni;
• 3. lokális, nemzeti és nemzetközi kutatási projekteket szervezni, éspedig a Kinsey-Intézet mintájára, interdiszciplináris  teamekkel.
• 4. egy szexológiai  tanmenetet kidolgozni, hogy ez fő szakként és mellékszakként egyaránt alkalmazható legyen;
• 5. továbbképző  tanfolyamokat rendezni  más, fontos területek szakembereinek (pl. orvosok, pszichológusok, kriminológusok, teológusok  stb.)

Az Intézetnek  (Hirschfeld Intézetével ellentétben) nem kellene  terápiával, vagy éppen szexuálterápiával foglalkoznia. De éppígy nem kellene  birósági szakvéleményeket sem adnia, hanem mindkét feladatot a már meglevő intézményekre bízhatná. Ehelyett  viszont ezen intézmények igénybe vehetnék  az Intézet képzési és továbbképzési programjait.

STRUKTÚRA

Félig autonóm intézet kellene, amelynek igazgatósága az egyetem vezetéséhez hasonlóan, egy külön kuratórium formájában, felelősen végzi munkáját,  elismert szexológusokból álló, nemzetközi tanácsadó testület segítségével. (Ez megfelel a Kinsey-Intézet modelljének.)

Az intézet munkatársai részben főállásban, részben mellékállásban  látnák el munkájukat, miközben az utóbbiak megtartanák állásukat az egyetemen, vagy más intézetben.  Egy „nyilt tanszéke"“ is lehetne az intézetnek, ahol váltakozva vendégprofesszorok működnének. Mindenesetre legalább két archivumkezelőre, ill. könyvtárosra és egy médiaspecialistára (PR) is szükség lenne. Mindez kiegészülne különböző kisegítőkkel, akiket esetenként szerződtetni lehetne.

A  KIÉPÍTÉS  FÁZISAI

Kezdeti  szakasz (kb. 2  év), amelyben 3  feladat a legsürgetőbb:

• 1. A  könyvtár és a gyüjtemény  kiépítése.
• 2. Előadás  és szeminárium az intézetről  minden fakultás hallgatóinak, vendégelőadókkal.
• 3. Nemzetközi kapcsolatok és kooperációk  szervezése.

Középső  szakasz

Ebben a szakaszban előtérbe kerül a különböző szakemberek továbbképzésének feladata, továbbá egy  speciális kollégium, amely a magiszter-fokozathoz vezethet. Ennek során mellékszakokként egy sor más tanfolyam is  számításba jöhet..

Konszolidációs fázis

Végül az első magiszterek (diplomások) elérhetik a doktori fokozatot. A szexológia promóciós  programjában  (időtartama kb. 2 év) különböző, más diplomával rendelkezők is részt vehetnek. Az intézet széles körű kutatási programot indít, és könyvtárát olyan szintre fejleszti, amely a  Kinsey-Intézettel is versenyezhet.

Különleges újítások

A berlini intézet eleve két fontos, az USA-ban már bevált újítást vezetne be:

• 1 Oktatási tevékenységének folyamatos értékelését, a hallgatókkal kitöltetett, anonim kérdőívek révén. Ez nemcsak a didaktika, hanem a tantervek javítását is megkönnyítené.
• 2 Minden fontosabb oktatási tevékenységet videoszalagokra  (vagy CD-re) rögzít.  Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók az intézet archivumában bármikor hozzáférjenek az előadások és szemináriumok anyagához, és hogy különböző, témaorientált képzési csomagokat állíthassanak össze maguknak. Igy a szakmai továbbképzés és az általános felnőttképzés különböző formái is könnyebbé válnak, sőt, végeredményben néhány területen a  távképzés is lehetséges.  Minden két további célt is szolgál:
• n Dokumentálja az intézet fejlődését és a szexológia haladását.
• n Megkönnyíti az egyetem kuratóriumának ellenőrzését az intézet munkája felett.

<Szexológiai  dokumentumok>    <Egy új szexológiai intézet  terve – ideál és valóság>    <Különbözo országok meglevo intézményei>    <Egy új, berlini intézet feladatai, struktúrája, kiépítésének szakaszai>   <A kívánságtól a valóságig vezeto rögös út>